Budapest Főváros Önkormányzata a pályázatot hirdetett Árpád fejedelem emlékére állítandó emlékmű létrehozására. A kiírás megjelent a Budapest Galéria honlapján. Történt mindez a 2018-as év elején, kb. a Margit-szigeten a napokban már felavatott Árpád-házi Szent Margitot ábrázoló szobor pályázati kiírásával egy időben. Dupla izgalom, azóta figyelem a híreket. Másrészt nem gondoltam, hogy ide elmennék, sőt az avatást valóban kihagytam. Mégis "odaugrottam", nem tudtam megállni, pedig az időjárás igazán nem kedvezett semmiféle fényképezésnek.
Vissza a pályázathoz: a kiírásra 17 tervezet érkezett, amiből a bizottság Oláh Mátyás László szobrászművész alkotását választotta ki megvalósításra.
A szobor állításának, létrehozásának komoly tervei, dokumentumai vannak, ezekbe betekintést nyerhet, aki a második forrást megnyitja.

Árpád fejedelmet ábrázoló önálló köztéri szobor eddig lényegében nem volt Budapesten. Ugyanakkor az alkotás elhelyezésére megfelelő helynek tartották az Óbudai Árpád Gimnázium előtti teret, ahol a frissen avatott lovasszobor az alkotó külön kérésére a Nagyszombat utca irányába néz.

Árpád fejedelem, a honfoglaló magyar törzsszövetség vezére, akiről a tőle származtatható dinasztia a nevét kapta "négy fejedelmet és huszonhárom királyt adott az országnak."
Az avatásról szóló beszámoló (a megjelentek közül véletlenszerűen választva az első) további méltatást és információkat is tartalmaz (5. forrás)
A szoborról: a fejedelem korhű öltözékben és fegyverzetben, rangjának és hírének megfelelő komoly arckifejezéssel ül lován. Jobb karján egy röptetésre kész sólyom ül, ami inkább vadászatra, mint hadi műveletre utal. Mint olvastam az egyik net-es cikkben, mindezt történészek véleménye, kutatási leletek figyelembevétele alapján formálta meg a szobrász.

A ma avatott szobor előtt egy táblán – magyar és angol nyelven – Anonymustól származó idézet olvasható: "Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig..."

---