Sok helyi számára is ismeretlen a Várkert déli sarkában nyugvó Gessner-emlékkő maradványa, mely elbújva a bozótban már több, mint 200 éve hirdeti a svájci költő, Salomon Gessner emlékét. Sajnos az egykori mivoltához képest ma már nagyon elhanyagolt, méltatlan állapotban, több helyen meglőve várja sorsa jobbra fordulását. Megközelítése nyáron nehézkes a bozót miatt, de ősszel - amikor ritkább az aljnövényzet - könnyen észrevehető és felkereshető.

Az egykori emlékkő kinézetét és környezetét Kacinczy Ferenc rajza és leírása segíthet elképzelni:

„Ez a monumentum a kertnek déli részén van, a melly oldalát a Rába mossa. Egy berekbe vezet a nyom nyír, kecskerágó, bodzafa, kányafa, mogyoró és somfa bokrok közzé. Egynéhány vén görbe mocsár tölgyek is állanak közbe. A lapos’ méllyében egy kis patak foly… Általkelvén a patakon, ’s feltérvén a park dombosságára, megtalálhadd Gessner’ monumentumát. Egy mohos tölgy, és sűrű bokrok váédelmezik. A vigyáztalan sétálónak nem áll úttyában, de a szemes fürkésző reá akadván örül, visszagondol érzékenyen az arany időkornak édes költőkére… A monumentum’ formáját az idezárt rajzolatban igyekeztem kiadni… Az ón tábla en bas relief múlatozó kisded faunokat és gyermekeket mutat, kik pásztori muzsika szerszámokkal játszanak… A monumentum materiája homok kő… Mellette két kerti szék készítetett…”

Kacinzy Ferenc Cserey Farkasnak írt levelében nem csak az emlékműről, hanem Batthyány II. Lajosról is sok mindent megtudhatunk (csak az ide vonatkozó fejezet):

"Körmöndre vetődvén, kértem, hogy írná meg nekem, millyen az a' monumentum, a' mellyet Herczeg Batthyáni Lajos (kit én személyesen is ismertem, hozzám írt két leveleiből is ismerek) az ő ott lévő Anglus kertjében Gessznernek tiszteletére állított; mert még eddig nem kaptam embert, a' ki arról tudósított volna. Ez a' tavaly megholt Herczeg éppen ollyan culturájú 's lelkű ember volt, mint Csáky Emmanuel. Sok talentomot kapott a' természettől, a' neveléstől sok culturát; csak abban tévesztette-el a' sors az ő áldásokat, hogy fő nemből hagyta születni, 's gazdag értéket adott nékik, 's szép külsőt, melly azt cselekedte, hogy lelkeik a' mértékietlen szerelmeskedések által egészen enerváltatott. [!] Minden szépítés a' házában, a' kertjében magának a' Herczegnek találmányai voltak. Eggykor letaszította a' Plafondot festő Művészt az állásról, mert rosszul csinálta az ovális figurát szegletes bolt lévén a' boltozat, 's maga rajzolta-ki neki képzelhetetlen könnyűséggel a' mit az elhibított. A' Bécsi Musenalmanachban sokszor olvastam Ludvvig v. Batthyán aláírással igen szép kis német dalokat; mellyeket a' Herczeg maga írt. Eggykor eggy kőmívesi asztalnál így ivott a' Fő Mester egésségéért:

Jedes in Osten und in Westen des Trohnes. . .
. . . festen tántorognak,
Néked köszönjük kedves Mesterünk hogy a' mi
Szent gyülekezetünk olly lábon áll, mellyet
Semmi történet nem forgathat-ki sarkaiból.

írtam, mondám, Csehynek, hogy nékem adjon eggy tökélletes ideát a' Gessner Körmendi monumentumáról, 's a' monumentum felyűlírását közölné velem; 's Csehy felel. — «A' monumentum úgymond, a' téli idő miatt deszkával bé van csinálva, azonban emlékezetemből íme lerajzolom formáját. Egyedül az esztendő számára nem emlékezem.» A' sírkő formája, édes barátom, valóban római

[Itt a mellékelt kép helye]

's görög eggyszerüségft (simplicitású). A' ki a' mesterségbe bé van avatva, az illyeneket szebbnek leli, minden czifra nrnájú piedestálóknál ete."

---