Több tucatszor mentem már Bucsu faluból Bozsok településre, de sosem láttam a falu elején érdekességet. Valószínűleg a fák levél nélküli volta miatt most (2018. november 28-án) pillantottam meg először valamit. Az első házak után, a főutca nyugati oldalán egy romos kapubejárót, rajta két állat szobrával.

A kapuzat két szélének téglapillérei jelzik, hogy valamikor itt lovaskocsik hajthattak ki és be. Régen lehetett, mert ma már az út sem látszik, a terep már egészen más domborzattal bír.

A pillérek tetején állatszobrok vannak. Két egészalakos, de fekvő helyzetű állat kőszobra. A mai főutcához távolabb eső (északin, azaz kívülről nézve jobbra): egy oroszlán, a közelebb lévő (délin, azaz kívülről nézve balra): egy bika. Mindkettő annyira kopott, hogy már nehezen ismerhetők fel.

Az oroszlán szobra valamiben jobb állapotú. Ez nőstény oroszlán, esetleg lehet sörénytelen hím oroszlán.

A másik szobor szarvasmarha. Magasban van és feltartja fejét, azaz fejét hátraszegi, így csak valószínűsíthető, hogy nem tehén, hanem bika.

Kerítés sehol sincs, a nagy füves udvarból egy nagy farkaskutya szaladt felém. Így gyorsan lefotóztam a szobrokat és az itt álló régi és elhanyagolt épületet, aztán menekülőre fogtam. Otthon ért a meglepetés, mert a ház utcai falára vörös festékkel a 101-es számot mázolták fel. A „Bozsok, Rákóczi Ferenc utca 101.” címen viszont a műemlékjegyzékben a „Volt Batthyány-kastély romjai, késő reneszánsz, 1660 körül. 1841-től romos.” adatot találtam.

Azaz ez a kapuzat egy régi, nagy és híres várkastélynak a kocsibejárója volt. Egykor ez is a Sibrik család tulajdona, a Batthyányiak 1616-ban szerezték meg. Vendégeskedett itt II. Rákóczi Ferenc is, Eszterházy Antal is, I. Ferenc császár és magyar király is. Lakták kurucok is, labancok is. 1832-től elhagyatott lett, 1841-ben villámcsapás következtében leégett, 1860-ban eladták. Azóta sem hozták helyre. A kapuzat közelében lévő épületek csak gazdasági épületek voltak, a várkastély jóval beljebb volt, ma csak romjai maradtak. Falait építőanyagként nagyrészt eladták és elhordták.

A kastélyt kerítéssel vették körül és a bejáraton nyilván kétszárnyú nagykapu volt, aminek tartópilléreit láthatjuk. A szobrok akár 1619-ben, vagy utána is készülhettek. Koppány Tibor igen részletes tanulmány szerint: "Batthyány Ferenc birtoklásának éveiből egyetlen építésre vonatkozó adat maradt 1619-ből. Eszerint a bozsoki uradalmat vezető sáfárnak, Paur Mihálynak azt írta Batthyány Ferenc, hogy a megkezdett kőkerítést másfél öl magasan folytassa, és a kőművest, „Master Parthyt" abban az esetben sem szabad elküldeni addig, amíg a munkát be nem fejezte, ha az a munka kifogásolni való."

---