A talapzat felirata:
"Es kommt die Stunde, in welcher alle, die in den Gräber sind, die Stimme des Sohnes Göttes hören werden. Kristus ist mein Leben Und Sterben. mein Gewinn.
Gewidmet der Gemeinde Lovászad 1913)
(Eljön majd az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, hallani fogják Isten fiának szavát. Krisztus az én életem és halálom, ő az én győzedelmem. Állíttatta Lovászad község 1913.)
A felirat első mondata idézet János evangéliuma 5. fejezetéből.

A fogadalmi kereszten a megfeszített Krisztus és a Fájdalmas anya mellett két másik alak is megjelenik. Az egyikük - könyvvel a kezében- Szent Anna, a másik nehezen azonosítható, talán Mária Magdolna.

A kereszten, illetve annak talapzatán nem látható a készítőre utaló felirat.

Karl Ulbrich Burgenländische Heimatblätter-ben megjelent tanulmánya szerint a keresztet 1913-ban a falutól északra lévő temetődombon állították fel. Az ottani temető Lovászad és a szomszédos Karácsfa határán van. A két falu lakói a kerek domb egyik, illetve másik oldalára külön temetkeznek. A karácsfaiak 1911-ben a saját területükön felállították azt a ma is álló keresztet, amelyet egy szombathelyi kőfaragótól rendeltek meg. 1913-ban a lovászadiak a karácsfai kereszttől mindössze egy méterre egy másik keresztet állítottak, amelyik kicsit magasabb volt, mint a karácsfaiaké. A dologból vita támadt, amely 1917-ben egyházi közvetítéssel zárult le. A temetődombon az elsőként felállított kereszt maradhatott, a lovászadiak a saját keresztjüknek a falu bejáratánál találtak új helyet.
E történet magyarázat arra is, hogy a talapzaton miért temetői keresztekre jellemző felirat szerepel.

---