Köztérképes működésem első műlapja a Róna József által készített Gellért fürdő bejárati "szoboregyüttese" műlapja volt 2011. januárjában. Eltelt némi idő (bár többször nekifutottam), amíg restanciám pótlása érdekében (nem volt az egész épületet kapuzatostul befogó fotóm) elmentem újra fényképezni. Így, már "érettebb" szemmel láttam ugyanazt az épületet, aminek következményeként felfedeztem a homlokzaton a míves kiképzésű, óriási címert.
Tépelődöm, vajon ki lehet az alkotó. Nem látom kizártnak, hogy a gyógyfürdő valamennyi homlokzati díszítményét ugyanaz az alkotó készítette. Másrészt az is tudni lehet, hogy egy ilyen épületet díszítő (vagy bármilyen más) szobrászati alkotásnál többnyire közreműködhet kőfaragó, akinek a neve azonban sokszor nem ismert.
Más kérdés, hogy Róna József önéletrajzi témájú könyvében sok visszaemlékezés szól arról, a kezdeti években ő kinél inaskodott, ill. segédkezett, arról kevesebbet ír, ő kit alkalmazott abban az időben, amikor sok megrendelése volt. Az, hogy Zala György, vagy Horvay János dolgozott az ő műtermében, nem jelenti, hogy ilyen munkákban segédkeztek volna. Más nevek nem-igen szerepelnek környezetében. Így aztán az alkotó-rubrika üres marad.

Az itt látható címer előírás szerint követi magának a Budapest címernek felépítését. Másrészt nem lehet nem észrevenni azt a szecessziós környezetet, ornamentális elemekkel való kombinációt, ami mégis az épület stílusához való alkalmazkodást, a homlokzat egészének egységes képét támogatja.

A címer három eleme megtalálható:a címerpajzs, az azt balról tartó oroszlán, ill. jobbról a griffmadár https://hu.wikipedia.org/wiki/Griff alakja.
A pajzsom a felső mezőben az egytornyú kastélyépület Pestet, az alsó mezőben lévő háromtornyú kastély Budát és Óbudát (ami itt a második kapu) jelképezi, ahol minden kapu nyitva van. A két városrészt elválasztó fehér pólya a Duna, ill. jelképe.
A pajzs tetejére a magyar államiság jelképe, a magyar korona került. Persze, eredetiben fontosak még a színek, amikből egyben összeállnak a város zászlajának színei is. Erről lehet olvasni a forrás cikkében, mint ahogy a címer történetéről, kialakulásának előzményeiről is.

---