Gabay Sándor nagyméretű domborműves alkotását, Pacséri Ódry Attila (1880-1938) síremlékét találhatjuk meg a Fiumei úti sírkert 42. parcellájában, a temetői sétaút közelében. A márványból készült síremlék középső, ívelten beugró részében egy életnagyságú női dombormű bontakozik ki, aki fejét a bal kezébe hajtja szomorúan, jobb kezével egy könnyű leplet, talán gyászfátylat emel maga köré. Varga József síremlék-gyűjteményében a „Lepel mögött” nevet adta a síremléknek, mely finoman eltalált elnevezést átvettem tőle. Érzésem szerint ez kissé utal az operaénekes színházi múltjára is. Az alsó sávban a sírvers: „Ég áldjon utadon drágám.”
A síremlék két oldalsó részében egy –egy márványba faragott, az ókori időkben használatos háromhúrú líra, az éneklés, a gyakorlás és az emlékezés múzsáit jelképezve, húrjai közé fűzött, részben lehajló olajággal. A jobb oldal középső sávjában a sírfelirat: Pacséri Ódry Attila 1880-1938.

A síremléken szakszerű, pótlásos javítások érzékelhetőek, melyek Varga József, 2011. évben készült fényképén is láthatóak már, jelezve, hogy a javítás ezelőtt készült. Mára a domborműves síremlék felületi felújításra érett.

Pacséri Ódry Attila énekes, színész, operaénekes a Hont vármegyei Pacsérról származó nemesi család leszármazottja, innen az előneve is. Ódry Lehel operaénekes, operarendező és Moskovszky Irma fiaként született. Zeneakadémiát végzett, majd 1909-ben lépett a színi-pályára. A Magyar Királyi Operához szerződött, melynek haláláig állandó tagja volt. Basszistaként aratott szép sikereket. Halálát vesegyulladás okozta. Neje: Täuschler Mariska, akivel 1922. február havában lépett házasságra.

A színészcsaládba született Ódry Attila, öccse volt Ódry Árpád színész, rendező, a színiakadémia igazgatónak, akiről 1958-ban az Ódry Színpadot nevezték el.

A 42/2013. (VIII.9.) BM rendelet műemléki védettségűvé nyilvánította a Fiumei úti sírkertet, s benne a kiemelten megnevezett síremlékek között Ódry Attila 42-1-55 síremlékét is.

---