Sokszor előfordult már velem, hogy érdekes úton-módon fedezek fel egy-egy alkotást. Hetekkel ezelőtt éppen Budapesten, a Kerepesi úton és környékén lévő domborműveket tanulmányozgattam mind itt az oldalon, mind egy lexikonban, amikor szembejött Farkas Aladár szobrász neve és az életrajzában felbukkant Felsőszentiván település. Ahogy lenni szokott egyből "rágugliztam" az utcakép alkalmazással és láss csodát, a fenyőfák mögött az iskola árkádos bejárati részében valamit megpillantottam. Sajnos nem sok mindent láttam belőlük, de szerencsémre pár nappal ezelőtt arra vitt az utam.

Az iskola bejárata előtti fedett oszlopos kis részben kettő dombormű található, melyek Farkas Aladár szobrász alkotásai. Mindkettő dombormű alkotói szignóval és 1956-os évszámmal van ellátva, az iskola átadásakor készültek. Az alkotásokat - helyszínen kapott információ alapján - nagyjából 10-15 évvel ezelőtt bronzfestékkel lefestették, nem is látszik rajtuk, hogy több mint 60 évesek. Nagyon sokat számít az is, hogy fedett helyen nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, ezáltal kitűnő állapotban vannak.

A jobb oldali domborművön - az én értelmezésem szerint - a tanuló ifjúság elhagyja az iskolát, virágcsokrot nyújtanak át a tanítónőnek és kilépnek a nagybetűs életbe, a munka világába és megjelenik a traktoros lány is, mint szimbólum.

Egy érdekes cikk kiragadott részlete a traktorista lányokról:

"Nők férfifoglalkozásokban Magyarországon

Az 1950-es évek magyarországi propagandájában a traktorosnők szimbolizálták a férfiakkal a „munka frontján” teljesen egyenrangú nőket. Olyan nőkként mutatták be őket, mint akik minden tekintetben rendelkeznek férfiasnak tartott tulajdonságokkal, kompetenciákkal: nagy fizikai erő, munkabírás, kitartás jellemzi őket, komoly műszaki ismeretekkel bírnak, tűrik az időjárás viszontagságait és a gépállomások elégtelen higiénés körülményeit. A propaganda szerint a traktoristalány a férfival egyenjogú, dolgozó nő, aki harcol a szocialista mezőgazdaságért, elősegíti saját magának és családjának anyagi gyarapodását, stafírungra gyűjt." (alul a forrásként megjelölt linken a cikk teljes részletességében olvasható)

A jobb oldali dombormű felirata:

"HA AZ EMBER IGAZI HAZAFI, NEM ÉLHET MUNKA ÉS HARC NÉLKÜL" - KALINYIN

Mihail Ivanovics Kalinyin (1875-1946) az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) egyik vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke volt.

---