Egy ideje itt várakozik ez a műlap. Nem véletlen, némi képzavarral élve "kakukktojásnak" tűnt az alkotó azonosítása után történt kutakodás során.
A Fővárosi Állat- és Növénykert 2005-ben indult projektje keretében több szobor került elhelyezésre. Jellegükből-fajukból adódóan sokszor többszörösen lekicsinyített, néha éppen méretarányos szobrocskák, amiket elsősorban a vakok és gyengénlátók segítésére helyeztek el közel az érintett állatokhoz. A szobrok érinthetők, tapogathatók, így segítenek az ismerkedésben. Kapcsolódóan braille-írásos táblákat is elhelyeztek az alapvető információkkal. Az állatszobrok később folyamatosan bővülő csoportjának készítője Székely Kata szobrászművész.

És itt jött a gond: az alkotás azon kevesek közé tartozik, amin nem találtam szignót, de kidolgozása is picit eltér a többi megformált állatokétól. Ráadásul a Hóbagoly nem szerepel a legtöbb híradásban, de a művész 2014-ben készült doktori értekezésében sem, aminek témája éppen erre a projektre alapoz ^[1], míg nem találtam meg a művész honlapján sem. ^[2]
A Hóbagoly 2006-ban jelent meg az oroszlánfókák akkor új medencéje partján. ^[3] A cikkben felsorolásban szerepelnek azok az alkotások, amik akkor kerültek ide. A szövegben utalás van a funkcióra és a hozzá tartozó braille-írásos táblácskára, amik sajnos ma már nagyobbrészt nem találhatók meg (itt sem).
Végül az Állatkert honlapján talált cikkben igazolódni látszik az amúgy logikusan adódó feltevés, ahol Székely Kata alkotásainak felsorolásában említik. ^[4]

A hóbagoly Magyarországon "fokozottan védett ". Meglep, mert alapvetően az Északi sarkkör környékén él, bár a téli időszakra részint igaz, hogy délebbre költözik (?) Olvasom, ragadozó madár, de nagyobb ragadozók éppen természetes ellenségei. Tiszteletreméltó tulajdonsága: monogám természetű,. Igaz, a források (ajánlott irodalom) eltérnek abban, hogy a párválasztás egy költési időszakra, vagy egy életre szól-e? Mindez és egyéb információk az ajánlott cikkekben ^{[5] [6]}

---