Laurinyecz András 1956-os mártír tiszteletére emléktáblát avattak és felszentelték a római katolikus templomkertben, így emlékezve a fiatalon mártírhalált halt egykori ministránsra halálának 35. évfordulóján.

Az domborműves emléktábla bal alsó szélén a mártír miseruhás portréja látható ovális díszes keretben, fenn jobbra egy börtönablakot szimbolizáló, rácsos keret, benne egy fényes félgömb látható 147 számmal. Felül Arany János egyik idézete olvasható.
Közepén a név és az évszám. Alul a következő felirat: "Hős forradalmár akit a diktatúra kivégeztetett."

Laurinyecz András (1927–1957) Széna-téri csoport
Békés megyei Kondoroson született 1927-ben. Édesapja cseléd volt, miután alaptalanul megvádolták lopással, és meghurcolták, harmincéves korában öngyilkos lett. Fiatalon hívő katolikus ember volt, gyakran ministrált a templom miséin. Szarvason leérettségizett, majd tisztviselőként helyezkedett el a Chinoin, illetve a Richter gyógyszergyárban, s munka mellett beiratkozott a szegedi egyetem jogi karára. Két évet tanult ott csupán, mert 1950-ben fegyverrejtegetés vádjával a rögtönítélő bíróság életfogytiglanra ítélte. Édesanyját ekkor vesztette el. Az 1957-es tárgyalásán is utalt arra, hogy csupán egy második világháborús német pisztolya volt, amelyet szenvedélyes gyűjtőként tartott magánál. 6 évet töltött börtönben. 1956 nyarán büntetése letöltését megszakították, a pilisszentlászlói bányába került, ahol a forradalom kitöréséig dolgozott. Budapesten harcolt a forradalom idején.
Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa jogerőre emelte az ítéletet 1957. november 23-án. Laurinyecz nem kért kegyelmet, 29-én végezték ki. A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában nyugszik.

---