A Saint-Sulpice szökőkút (más néven a Saint-Sulpice tér szökőkútja vagy a Szent Szónokok szökőkútja) egy monumentális szökőkút a Saint-Sulpice tér közepén található, Párizs 6. kerületében. 1843 és 1848 között építtette az építész Louis Visconti (1791-1853), aki Napoleon sírját is tervezte, és Antoine Vivenel vállalkozó (1799-1862). A tér egyik végén volt az 1807-ben épült Béke Szökőkút, amelyet 1824-ben kellett áthelyezni e szökőkút miatt. A 12 méter magas, monumentális szökőkút kb. 10 méter széles legalul. A víz három egymás alatti medencébe folyik. A középső medence négy sarkán egy-egy fekvő oroszlán alakja őrködik, mellső lábuk között Párizs címerét tartják. A legfölső medence sarkain egy-egy kőváza áll. A legfölső medence fölött emelkedő építmény (edikula) fülkéiben egy-egy 17. századi ékesszóló francia katolikus püspök ülő szobra található:
Bossuet püspök, teológus az északi oldalon, Jean-Jacques Feuchère szobra
Fenelon érsek, teológus, költő, író a keleti oldalon, François Lanno szobra
Fléchier prédikátor, író, püspök a nyugati oldalon, szobor: Louis Desprez
Massillon püspök, prédikátor a déli oldalon, Jacques-Auguste Fauginet szobra, Fouquiet fejezte be Fauginet halála után.
Az építmény tetején a püspökök címerei láthatók.
A szökőkút sok kritikát kapott 1848-ban a felavatásakor: egyrészt azért, mert takarja a templom bejáratát a rue Bonaparte felől; másodrészt az ikonográfia és a részletek következetlensége miatt.

---