Ha Alsószentmártonba Matty felől érkezünk, akkor a Petőfi Sándor utcának csak balra vannak házai. A legelső házak között van egy templom. Ez a Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely 1797-ben épült.

A templommal szemben, az utca túlsó oldalán van a világháborús emlékmű. Kőalapok és kőhasábok egymásra épített során egy obeliszk magasodik. Ennek tetején egy kettős kereszt van kőből faragva.

Az egyik nagy kőhasáb északi oldalára ezt vésték:

ALSÓSZENTMÁRTON KÖZSÉG
HŐS FIAI AZ 1914-18 VILÁGHÁBORÚBAN
ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A HAZÁÉRT

A nevek már nehezen olvashatóak, de megszámolhatóak: 31-en vannak.

Az alatta lévő tömb jobb alsó sarkában ez áll:
VIRÁG K.
SIKLÓS.
Ez Virág Károly siklósi kőfaragómestert jelzi. Nevét 1937-től 1943-ig említik baranyai újságok.

A felette lévő kőelem alján egy négy soros felirat van, nagyon elmosódottra kopva. Szavai már alig ismerhetőek fel és a szöveget értelmezni nem tudtam. Talán-talán:

Szerették Magyarországot
meg is haltak érte.
Mi dolgozunk Magyarországért
és feltámasztjuk.

Ez felett, az északi oldal közepén egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]

A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.

Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.

Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.
A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" tartalmazza az emlékművet. Az egyik fényképen látható: régebben az obeliszk négyzet alaprajzúan kerítve volt: kis kőpillérekkel és vas kerítésmezőkkel. Ennek ma nyoma sincs.

---