Földsziget kis település Osli és Acsalag között. Valaha az Esterházy uradalomhoz tartozó major volt, de lassanként kis faluvá nőtte ki magát. Önállóságot soha nem kapott. Érdekes, hogy közigazgatásilag nem a közeli Acsalaghoz (3 km) vagy Oslihoz (7 km) tartozik, hanem Csornához (14 km).

Az egykori intézői ház parkjában álló kőkereszt felirata ma már nehezen olvasható:

"Krisztus szenvedett mi érettünk, példát hagyván nektek, hogy az ő nyomdokait követnétek . ............. ............ emeltette 1851-ik ....... Szilágyi Márton Hercegi Gulás."

Azt, hogy ki volt Szilágyi Márton "hercegi gulás" (azaz gulyás vagyis marhapásztor), Nagy Miklós írásából tudhatjuk meg.
A keresztet Szapudi András író két írásában is megemlíti.


Részlet Nagy Miklós Adatok Acsalag történetéhez címmel 1980-ban megjelent tanulmányából:

"1872 elején aztán annyi sok csapadék esett, hogy a visszafelé folyó Rába az egész környéket mocsárvilággá változtatta. A természeti csapások következtében rossz termés volt. Ezért sok acsalagi kölcsönt vett fel, Szilágyi Mártontól, a kölcsönt nem tudták visszafizetni, így eladósodtak és kénytelenek voltak elárverezni földjeiket. Ezeket a Szilágyi család vette meg. Így került a birtokukba 128 hold föld – a határ egytizede. Még a mai tanácsháza épületét is ők építették. A Szilágyiak az 1800-as évek közepén kerültek Acsalagra Földsziget majorból, ide pedig az Alföldről jöttek. Szilágyi Márton számadó gulyás volt Esterházynál. Annyira meggazdagodott, hogy a kismartoni (ma Eisenstadt Burgenlandban) bank fele részvénye az övé lett."

Részlet Szapudi András "Tavasz a szülőföldön címmel 1978-ban megjelent novellájából:

"Addig csak major volt, bár sokkal nagyobb, mint a többi a környéken. Mihelyt gazdák lettek a cselédek, akadt bíró is, lett helyi közigazgatás és nyolc osztályos iskola a kis- kasélyban. De még az isten is ideköltözött — A kiskastélyba?
— Oda. Ma is ott van a mise, meg a litánia.
— Pedig sokan azt tartják — mondom —, hogy Földsziget az isten háta mögött van.
— Volt — emeli föl a mutatóujját — Negyvenöt előtt papja sem volt a falunak. Most van.
A kiskastély körül néhány fenyő lézeng, á melléképületeiben van a vegyesbolt és a kocsma. Nyitott udvarán harangláb és egy időmarta kőkereszt, amit 1851-ben emeltetett az Úr dicsőségére Szilágyi Márton hercegi gulyás."

A novellából Szapudi András néhány sort változtatás nélkül átvett a Parasztkantáta címmel 1985-ben megjelent visszaemlékezésébe is.


A kis kastély körül néhány fenyő lézeng, a mellék- épületben van a vegyesbolt és a kocsma. Nyitott udvarán harangláb és egy időmarta kőkereszt, amelyet 1851-ben emeltetett az Úr dicsőségére Szilágyi Márton hercegi gulyás.

---