„A Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert kifejező fogalom."

Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. E fölajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik.
XI. Pius pápa (1922-39) az Egyházat is Jézus Szíve oltalmába ajánlotta.

„1736-ban özvegy Széchényi Zsigmondné az előző évben teljesen elkészült templom két oldalán a Szent Sír és a Szent Szív számára dombot emeltetett. A legenda szerint a dombok elkészítésében saját kezűleg is segédkezett: saját kötényében hordta hozzájuk a földet.
Még abban az évben elkészült a Szent Szív emlékmű, rá egy évre pedig a Kálvária.
Az özvegy fia, II. Zsigmond, 1757-ben a kálváriákat kovácsolt vaskerítéssel keríttette körül egy lövői kovácsmesterrel.
1767-ben mindkét emlékművet újabb szobrokkal vették körül, amelyet Schaller István festett ki."

A dombon középen Jézus Szíve magaslik, körben pedig szentek szobrai láthatóak.
A Szent Szívet a legutóbbi restauráláskor nem egészítették ki az egykor létező kovácsoltvas sugarakkal, melyet többször megrongáltak, elloptak. (Lásd.: MTA fotótára)

"A körpárkányon látható szobrok:
•Szent Simeon, aki megjövendölte Jézus születését,
•Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanúja,
•Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje,
•Assisi Szent Ferenc, a rendalapító,
•Szent Kristóf, az utazók védőszentje,
•Szent Domonkos, a Domonkos rend megalapítója,
•Szent Longinusz, a szembetegségek védőszentje,
•Alacoque Szent Margit, akinek látomásai voltak Jézus Szívével,
•Szűz Mária."
Véleményem szerint Szent Ferenc helyett Szent Antalt láthatjuk a szobrok között. Ezt támasztja alá, hogy a Szent jelképei láthatók: azaz imádság közben megjelenő kis Jézus, aki átölelte őt. Továbbá kezében a "könyv", alatta az ártatlanságot szimbolizáló liliom néhány szirma is. (lásd a feltöltött fotót)

---