A Jobb oldali árkádsor temető felé néző oldalában több, szecessziós könnyedséggel megformált síremlék mellett található Schwarz Antal családi sírboltja. Elgondolkoztató, mennyit tesz az anyagválasztás, a szín. A mélyfekete gránit háttér lehúz, mélységet ad, sötét hátteret nyújt a kezét intésre emelő angyalnak.
Egy család tagjai nyugszanak a síremlékben. Középen Schwarz Antalt jelölik 1840.-1906), balra szüleinek neve és adatai, jobbra a testvérekről emlékeznek meg. Mivel csak a szülők alkotnak házaspárt, feltételezhető, hogy egyik "gyermek" – ebből három lány, ill. egy fiú – sem élt családban. Minden esetre a testvérek esetén asszonynév nem szerepel.

A forrás mindössze az alkotó nevét tünteti fel. Mellesleg más forrásnál céges jelölés is előfordul, de a szignó alapján mégis valószínűbb, hogy Schmidt Gyula készítette a sötét tónusú síremléket.

A kereső széles skáláját hozta le a lehetséges foglalkozásoknak, a különböző fizikai munkát végzőktől a katonákig. Mégis, tudtam, biztosra vehető, hogy jó sorsú, vagyonos emberekből álló család nyugszik a sírhelyen, mivel az árkádsoron nyugvók leginkább azok közül kerültek ki, akik megengedhették maguknak itt, ezen a kiemelt helyen történő temetkezést.

Az angyal két oszlop és a sírbolt hátoldala között áll, beszorítva, szárnyainak alig marad hely. Kezében egy testmagasságával megegyező méretű keresztet tart. Arca elhivatott, talán mondható:, elszánt. Ugyanakkor szép nőalak, arca kellemes, de határozottsága mellett mégis némi szomorúságot is mutat.

Lapzárta után érkezett Seenger Győzőné részéről a hozzászólás, ami szerint Schwarz Antal lakatosmester volt. További ezer információ közül (ami azért a műalkotás szempontjából nem igazán fontos) említem: 1981-ben megemlékeztek a Műemlékvédelem oldalán Schwarz Antalról (Pereházy Károly: Egy pesti műlakatos munkássága: 75 éve hunyt el Schwarz Antal), aki a magyar kovácsoltvasművesség terén számtalan művet alkotott, a műhelyében dolgozók száma pedig megközelíti Jungfer Gyula által foglalkoztatottak számát.

---