Komoly műelemzés Sz. Kürti Katalin - a tavaly elhunyt művészettörténész, a Déri Múzeum volt igazgatóhelyettesének - tollából:


"Ellentétben Liszkai Kováts-sal, Marton László magas domborművet készített. 1954-ben mintázta a hatalmas kompozíciót, 1955-ben került a mű rendeltetési helyére. A művésznek alkalmazkodnia kellett a már ottlévő „Hortobágy" formájához (negyedköríves felület), valamint a megrendelő, a Főiskola tematikus igényeihez. Marton Lászlót zavarta a többféle követelmény, legfőképpen a lekerekített forma, amit nem tartott szerencsésnek a tematikus domborműnél. A körívesen elhelyezett magas relief három paraszt-, három munkásfigurát jelenít meg. Balról fiatal parasztlegény áll, mellette kévére lépő és csípőjén is kévét tartó lány. Testtel feléjük fordulva, arccal hátra hajolva idősebb parasztember, mellette lent térdelő, traktort javító overallos nő, jobbra, kétoldalt oldalnézetben, profilban ábrázolt két munkás. Fejük felett stilizált házak formái, középen egy traktor hatalmas kontúrja. A „Modern mezőgazdaság" vagy „Betakarítás" сímű dombormű témája tehát szintén a mezőgazdaság, de új, nagyüzemi formában. Ezt a tematikusságot, a régivel szemben az új hangsúlyozását a beruházók, a Főiskola vezetői külön kérték. A mű eszmeiségében a falu-város közeledése, ipar-mezőgazdaság kapcsolata, munkás-paraszt-szövetség dicsérete jelentkezik. Az épület jellegéhez alkalmazkodó monumentális alkotás tehát a kor nagy célkitűzéseinek igen közérthető kifejezése. Tagadhatatlan szocialista realista tendenciája: pártosság, közérthetőség, dolgozó emberek tipizálása, a közös munka dicséretének, a szocialista alkotás pátoszának kifejezése. A mű értéke a feltétlen őszinte hang, amely leginkább a két munkás és az idős paraszt közti dialogizáló szellemben fejeződik ki. Erénye a reliefnek az igazi, belülről jövő monumentalitás, ami nélkül tulajdonképpen nem is készülhetne díszítőművészeti alkotás. "

---