"A paksi vasútvonal 1896-os átadásakor még csak kis Helyi Érdekű Vasútként (HÉV) üzemelt Szabolcs (Pusztaszabolcs)-Adony-Paks vonalon. A II. világháború után beinduló iparosítás miatt először az 1950-es években történt jelentős változás, amikor kiépítették a Sztálinváros (Dunaújváros) és Rétszilas közötti vonalszakaszt, melynek feladata a komlói szén útjának lerövidítése volt a Dunai Vasmű felé. Ebbe csatlakozott be a paksi szárnyvonal.

Az 1970-es években egy újabb nagymértékű beruházás indokolta az új épülő városrészhez közelebbi vasútállomás és felvételi épület építését. Az építészeti terveket későmodern stílusban Horváth László készítette 1975-ben (UVATERV), a belsőépítész és az egyedi bútorok tervezője Hornicsek László (UVATERV) volt. Az épület négy egységből áll: egy szélső klinkertégla borítású üzemi részből, a tetősíkból kiemelkedő üvegfalakkal határolt utasvárócsarnokból, a szintén klinkertégla borítású poggyászkezelő részből, az épületcsoport másik végén pedig egy fedett, oldalról nyitott utasváró található. Érdekessége az épületnek a város és a vágány felőli előtetőkön elhelyezett ismeretlen alkotótól származó zománc társművészeti frízsor, mely rokonságot mutat Lantos Ferenc a volt pécsi DÉDÁSZ számítóközpontra készült frízlemezeivel." - olvasható a Lechner Tudásközpont weboldalán a paksi vasútállomás új felvételi épületéről.

" A villamosítást is tervezték, ám ez csak Pusztaszabolcs–Dunaújváros között készült el, 1983-ra. 1985-ben a régi paksi állomáson (Ópaks) vasúti skanzent rendeztek be, amelynek megnyitója 1985. július 24-én volt. A múzeum 2000-ben zárt be, a járműveket az akkor megnyíló Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. A vonal nem kerülhette el a kétezres évek bezárási hullámát: Mezőfalva–Paks között 2009. december 12-én ment el az utolsó személyszállító vonat, az atomerőmű és az ipari park miatt természetesen a teherszállítás megmaradt." - részlet Kemsei Zoltán 2011.12.25-i írásából.

Ádyval az elmúlt hetekben elég sok Lantos Ferenc alkotást sikerült lencsevégre kapnunk elsősorban Pécsett. Az ő zománcalkotásai a ZIM Bonyhádi Zománcgyárban készültek, feltételezhető, hogy ez a fríz is onnan származhat. A kék és sárga színekben pompázó alkotás jól állja az idő próbáját, sehol egyetlen rozsdafoltot sem láttam rajta.

Köszönet Gerzsei Andinak, aki feltérképezte nekem a terepet mielőtt arra "kanyarodtam" volna.

---