Galánta (Galanta) a trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony vármegye része.
Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették.

Kodály Zoltán édesapja, Kodály Frigyes Galántán és Nagyszombatban is állomásfőnökként dolgozott. Így gyermekkorában Galántán hét éven át lakott, majd Nagyszombatban érettségizett Kodály Zoltán.
A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, népzenegyűjtő, pedagógus, a MTA tagja, és elnöke szobrát 1982-ben avatták fel az Esterházy-parkban.

Tanulmányútjaink alkalmával nem mulasztjuk el elhelyezni az emlékezés és a hála koszorúját a parkban, és a vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál.

Kodály tanár úr üzenete ma is időszerű:
„Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.”

---