Kodály Zoltán Galántán töltötte gyermekéveit.
Édesapja Kodály Frigyes Győrött, a Bencés Főgimnáziumban eminenter (vagyis kitűnően) érettségizett 1878-ban. 1885-ben Galántára kapott állomásfőnöki kinevezése kapcsán ideköltözött a család.

Kodálynak az első népdalgyűjtő útja 1905-ben a Mátyusföldre vezetett. Galántáról indult el, ahol valamikor elemista diák volt, de akkor már a budapesti zeneakadémia zeneszerző-hallgatója és egyben magyar-német szakos Eötvös- kollégista.
A kiinduló állomásnak, Galántának nagy jelentőségére csaknem 40 év múlva, 1943-ban így emlékezik vissza Kodály:
„Lehettem volna zeneszerző a klasszikus mesterektől tanulva is, s talán európai hírű akkor is, ha sose találkoztam volna Galántával. De magyar zeneszerző, magyar zene szerzője nem lehettem volna soha a házunkban megforduló, s élő szolgáló leányok nélkül, akiknek danája először döbbentett rá: amit ők dalolnak az a ami ismeretlen, történelmünk során tőlünk elidegenített, de most újra megtalált saját zenei anyanyelvünk: az igazi klasszikus magyar zene világa...” – mondja 1943-ban a Galántai dalosünnepen, hangsúlyozván azt is, hogy:
„Én ...egy egész országot, egy egész birodalmat találtam itt Galántán. Ez a tenger éneklő fiú és leány a mi szebb és igazabb jövőnk, a mi magyarabb magyarságunk. A magyar lélek és kultúra záloga.

Az emléktábla felső harmadában bronzból készült "babérkoszorú".
A tábla felirata:
„EBBEN A HÁZBAN ÉLT / 1885 - TŐL 1892 - IG / A VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ / KODÁLY ZOLTÁN / 1882 - 1967 / LELEPLEZVE SZÜLETÉSÉNEK 120. ÉVFORDULÓJA / ALKALMÁBÓL //
SVETOZNÁMY HUDOBNÝ SKLADATEĹ / V ROKOCH 1885 - 1892 / ŽIL V TEJTO BUDOVE / ODHALENÉ / Z PRÍLEŽITOSTI 120. VÝROČIA NARODENIA”

A http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kodaly-zoltan-emlektablaja/ honlapon az emléktábla készítésének időpontjaként a 2005-ös évszám szerepel. Ebben az esetben azonban nem a zeneszerző születésének 120., hanem 123. évfordulójára készült.

---