Jó ideje már, hogy egy kissé ködös, hideg januári napon a cinkotai Batthyány Ilona Általános Iskolában jártam. Több alkotással kapcsolatban érdeklődtem, kísérőm a kertbe is kivitt, ahol ezt a síremléket is mutatta. Rendhagyó emlék egy iskola udvarán. Története túlnyúlik az itt eltemetett kislány rövidke élettörténetén.
Alapvető a kérdés, hogy kerül egy síremlék egy oktatási intézmény parkjába. A kulcs: Beniczky Lea (1880-1883) édesanyja, Batthyány Ilona grófnő (Batthyány Lajos lánya) élete és személyisége, akinek nevéhez kötik Cinkota megalapítását, mint ahogy az itt, a 20. század elején létesített árvaház létrehozását is, amihez saját kastélya és parkja melletti telket adományozta.

Batthyány Ilona életének főbb eseményeit nagy vonalakban leírtam a kapcsolt lapon. Második, meglehetősen rosszul sikerült házasságából származott a kislány, Lea, akinek mindössze három évet adott a sors. Édesanyja egész életében gyászolta.

A korábban említett árvaház létrehozásakor már megfogalmazott terv volt, hogy a grófnő halála után csatolják hozzá a kastélyt és parkját – azzal a feltétellel, hogy Lea sírját örökre fenntartják. És valóban, a síremlék fennmaradása napjainkig biztosított.
A kislány testét azonban azóta exhumálták, ill. a grófnő halála után, vele együtt a Batthyány -mauzóleumban, a családi sírhelyen temették el. Kisméretű koporsója anyjáé közelségében kapott végső elhelyezést.

Az egykori kastély parkjában ma is álló síremlék méltó a kis Lea emlékéhez. Egyszerű, mégis impozáns építmény veszi körül a sírhelyet, amit egy kovácsoltvas-korlát erősít meg. A korlát elemei a síremlék két szélén helyezkednek el, egyiken a kislány születési, másikon halálozási éve olvasható.
A síremlék központi eleme egy kereszt, amin néhány szál rózsa emlékezik a gyermekre. Anyaga bronz... örök virág a síron, de csak fehér rózsa lehet, ahogy az egy ártatlan gyermek sírjára illik.

---