A kovásznai szobrászati szimpózium II.-ik megnyilvánulásán, 1987 nyarán készítette ezt a monumentális művet Carmen Tepșan (1959-) bukaresti szobrásznő. Paul Vasilescu tanítványaként diplomázott a bukaresti "Nicolae Grigorescu" Művészeti Egyetemen 1983-ban. Egyaránt alkot kőbe, márványba és fába, absztraktizált szobrokat. Részt vett más romániai alkotótáborokban is, mint Măguran (1983), a székesaranyági (Căsoaia) (1984), a Szelistyei (1985), Babadagi (1986) szimpóziumokon.
A tölgyfába faragott kovásznai szobra az absztraktizált voltán túl népi művészeti elemeket is visel magán, részleteiben. A gerendaszerű alkotási elemeken, az alkotó kisplasztikáira is jellemző színezett motivumbevéséseket láthatunk. A művésznő így vallott e művéről: "Az erdő által zárt térből a napra nyíló végtelenbe való átlépés gondolatát próbáltam megfogalmazni. A román népművészet egyik ismert szimbólumát az ég oszlopát is beépítettem a kompozícióba. (...) Ezzel a motivummal is a két világ: a véges és végtelen, az élet és halál, a föld és ég, a test és szellem közötti kétirányú és kölcsönös összefüggést fogalmaztam meg. Az átlépés kétirányúságát, a felívelés és a lehanyatlás egyidejűségét, szétválaszthatatlanságát."
Sajnos az elmult 30 év alatt a konzerválási munkálatok elmaradása miatt, az alkotás felső faeleme korhadásnak indult. Fontos feladat lenne a helyi hatóságok részéről a konzerváló munkálatok elvégzése, ezen az alkotáson és a szoborpark többi fából készült művén.
2022 február 26-én jártam újra a helyszínen és azt tapasztaltam, hogy a megromlott szobormű teljesen eltünt, csak a tartóvasai állnak ki a földből (erről fotó is melléklek). Azt nem tudom, hogy megmentették-e, beszállították valahova vagy elkallodtak a darabjai.

---