Véletlenül találtam meg, rokonlátogatás kapcsán jártam erre, a nyitott kertkapun bejutva láttam meg a szobrot.
Az orosházi 1848-as földfoglalás, parasztvezérnek tartott, rebellis lázadó, pedig Oláh István csak egy "ponyva árus", vándor könyvkereskedő volt, akit rögtönítélő bíróság halálra ítélt a piacon elmondott beszédéért. Sorsát Ember Győző dolgozta fel, 1949-ben. Túl sokat nem lehet tudni róla, még a születési évét is homály fedi. Orosházán, utcát neveztek el róla.

Idézet a forrásból:
1.
"Oláh István szereplése, s a parasztmozgalom elfojtására ilyen elrettentő példát is felhasznált. A históriás Oláh István nem volt parasztvezér, de a körülmények ismeretében is volt bátorsága, hogy a parasztok ügyéért kiálljon. Emlékét szobor és utca őrzi Orosházán."
2.
"Bogyó Sándor december 10-én népgyűlést tartott Orosházán, melyen felolvasták Kossuth Lajosnak a megye és Orosháza lakóihoz intézett kiáltványát. A kiáltvány és a katonai karhatalom hatására december 12-13. között az orosháziak elhagyták az elfoglalt legelőt. A községbe kiküldött rögtönítélő bíróság 1848. december 16-án lázítás vádjával halálra ítélte Oláh Istvánt. Az ítéletet aznap végre is hajtották. Oláh István vándor ponyvaárusként vetődött Orosházára és az eseményeket látván a piacon lázított a kormánybiztos ellen, akiről azt állította, hogy nem a felsőbb hatóság, hanem a vármegye és az urak küldték, pecsétjét „cigány csinálta", „rongyos íródeák" csupán. Oláh István orosházi szerepét és statáriális perének történetét Ember Győző dolgozta fel még 1949-ben. Amint munkájában rámutat, Oláh nem volt a földfoglaló mozgalom tényleges vezetője, személyét és a piacon hallott lázító beszédét a fenyítő törvényszék elrettentő például használta fel."

A szobor, az alkotó életrajza (Magyar Művészeti Lexikon) szerint, 1964-ben készült, de a szobrász 1963-ban meghalt, tehát ez a dátum, az iskolai avató dátuma. A Viharsarok cikke 1953-ban egy kiállítás kapcsán említi a szobrot. Az alkotó műtermében készült fotón, és újságcikk szerint 1955. decemberében már elkészült a mellszobor. Egy másik cikk szerint már 1978-ban is itt állt az iskola udvarán. A szobron lévő tábla írása, más dátumra utal. 2010. Pontos avatási dátumot nem tudtam kideríteni, mivel a szobrot többször áthelyezték.

Idézet a forrásból:Koszorús Oszkár.
"A szentetornyai iskola kertjében van a históriás Oláh István emlékét megörökítő mellszobor, melyet Rajki József 1955-ben készített és a járási, majd a városi tanács után, kb. 1964- ben került jelenlegi helyére."

A mellszobor leírása:
Az egykori szentetornyai iskola udvarán áll, (jelenleg öregek otthona) Rajki József műkőből készült mellszobra, lépcsős beton talapzaton, áll. Elején fekete vésett márványtábla. Oláh Istvánt kétszeres életnagyságban formázta a művész, jellegzetes paraszti viseletben kucsmával a fején, bajusszal ábrázolja.

Felirata:
Oláh István élt kivégzéséig 1848.
Tisztelettel M.E.Civil E. 2010.10.20.
Rajki József
szobrász
1894-1963

---