Piskó község közepén áll a református templom. Nagy ligetes tér veszi körül. A templomtól északra, azaz a bejárattól balra van egy négyzet alakú terület, melyet alacsony léckerítés övez. Ennek közepén van egy betonból és műkőből álló hasáb, amely egy összetett emlékmű.

A hasáb négy függőleges oldala három eseménynek állít emléket. Az utca felé néző oldal az I. világháborús hősökre, a templom felé néző oldal a II. világháborús áldozatokra, a templommal átellenes oldalon pedig a hortobágyi kényszermunkatáborokban szenvedőkre emlékeztet.

Az I. világháborús emléken felül ez a felirat olvasható: AZ EZERÉVES HATÁROKÉRT. Alul két évszám van: 1914 – 1918. A kettő között van a történelmi Magyarország határvonalának alakja. Belül nevek sorakoznak. 19 név. Nyilván az I. világháborúban elesett piskóiak.

A II. világháborús tábla fehér márvány anyagú. Itt a felirat: A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI. Ide négy nevet véstek, az ötödiknél a WEISZ MIKSA és családja szerepel. A vallási hovatartozásokra három kis jel mutat: a református kehely, a katolikus latinkereszt és az izraelita Dávid-csillag.

A harmadik oldalon egy fekete kőtábla van. Felirata: 1950 – 1953 között a Hortobágyon zárt kényszermunkatáborban ártatlanul szenvedő BADI és BOHÁR család emlékére állították 2010-ben Badi Györgyi és Badi Mária.

Badi Györgyi 2019-ben írt visszaemlékezéséből: "Milyen különös, hetven év távlatából az emlékek felélednek, mihelyt a falumra gondolok. Rövid 12 évig éltem Piskón és akkor 1950-ben durván, kiszakítottak, elhurcoltak és embertelen körülmények közé taszították a családunkat." … "Szerettem a falu közepén álló I. világháborús emlékmű előtt állni, ahol márc. 15-én az ünnepségeinket tartottuk, olvasni rajta sosem ismert nagyapám nevét. A halál egy falusi gyerek számára természetes dolog volt, de az emlékműre felvésett nevek olyan titokzatos volt, hogy Nagy Magyarország az alap, amire a neveket felvésték." … "1950-ben az Ormányságból 41 községből, 65 családot, 244 személyt csecsemőtől az aggastyánig elhurcolták, akik oda ritka kivétellel nem térhettek vissza, vagyonukat örökre elveszítették, szétszóródtak az országban. Piskóra a hívó szóra kétszer is hazamentünk ölelni a régi pajtásokat. A falu lassan elfelejti őket, elfelejti a múltat."

A negyedik oldal üres, ott egy zászlótartónak a rúdja van.

A "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" Piskónál két emlékművet mutat be három fényképpel: Mindegyik ugyanaz az emlékmű, azonos a maival. A képek az I. világháborús oldalt mutatják. Viszont mindegyik képen az emlékmű tetején egy nagyméretű turul szobra látható. A madár egy vízszintes helyzetű kardon ül, fejét az ég felé veti és szárnyait szokatlanul magasra emeli. Az Új Dunántúli Napló 2003. október 25-én, a 15. oldalán Piskóról még így ír: "Megszépült a turulmadaras és a történelmi Magyarországot is ábrázoló háborús emlékmű…". A turulnak ma nyoma sincs.
Az I. világháborús emlékre 19 hősi halottat és 1945 előtti avatást írnak. A II. világháborús kiegészítés dátumát 1992. október 11-re teszik. A hortobágyi tábor táblája 2010-ben került fel.

---