Budapestnek ez a városrésze, ahol a bazilika épült II. Lipót koronázásának emlékére a Lipótváros nevet kapta. A bazilikának eredetileg Szent Lipót nevet akartak adni. 1896-ban Lollok Lénárd plébános javasolta, hogy Szent István nevet kapja.
Az üvegablakok a templom jobb oldalán Szent Henrik, Szent Katalin üvegablak és a kereszthajó fölött a Szent Korona.
A bazilikát 1905-ben szentelték fel. Az eredeti üvegablakok, melyeket Róth Miksa készített, elpusztultak. Nem maradt fenn az ablakokról fotó sem. A felújítás során ezeket az ablakokat Polyák János készítette Róth Miksa stílusában.
Szent II. Henriket a német császárok közül egyedül avatták szentté. Szent István feleségének, Gizellának volt a testvére. A 981-ben feloszlatott merseburgi püspökséget újjáalapította és megalapította a bambergi püspökséget.
Alexandriai Szent Katalint, aki vállalta kereszténységét, Maxentius császár megkínoztatta és lefejeztette. A tizennégy segítő szent egyike. Teológusok, filozófusok és ügyvédek, középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentje. A középkorban kórházak patrónája volt.

---