A Lés (Leés) az Esterházy-kastélyhoz tartozó (egykori mulató) erdő.

Rehabilitációja az elmúlt években fejeződött be.

„A Lés erdő fénykorában, a magyarországi barokk kertművészet legjelentősebb alkotása volt. Nemcsak építményei és szobordíszei tették azzá, hanem elsősorban az a szerencsés körülmény, hogy a francia barokk kertideál maradéktalanul valósult meg benne. Eszterháza alapját a Lés erdő alkotja. Ez tette lehetővé azt az egy tengelyre fűzött hatásos szerkezetet, amely a kertek együttesének, Eszterházának lényegét adta. A Lés-erdő a 18. században vált a park részévé, „mulatóerdőként”. Esterházy „Fényes” Miklós herceg vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak. Vizuálisan a kastély erkélyétől induló, az erdőn keresztül futó allék képezték a mulatóerdő vázát, s adták a mintegy 300 ha-os területen a „magyar Versailles” világraszóló dimenzióit. A részben a 18. században, részben a 19-20. század fordulóján ültetett fasorokból az erdő területének csökkenése ellenére ma is több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométer allé létezik, ami Schönbrunn kivételével egyedülálló Közép-Európában. (…)” ^[3]

A kastély déli oldalán található (fő)allé Szentmiklóshoz (Fertőszentmiklós) eső végén találjuk a képeken látható két kapubálványt. A restaurálásnak köszönhetően szakszerűen megújultak.
A kastély építésekor számos mesterember került Süttörre, Eszterházára. Minden bizonnyal több kőfaragó is dolgozott a kastélyon és a szobrokon, stb.

„Eszterháza építőinek nevét homály fedi. A szakirodalomban eddig Melchior Hefele, Ferdinand Mödlhammer és Nicolaus Jacoby neve szerepelt, de a kutatás még nem jutott nyugvópontra. Valószínű, hogy az épületegyüttes tervezését „Fényes” Miklós maga irányította, és építészeinek inkább a megvalósítás volt a feladata. ..." ^[1]

A kismartoni vár kapubálványaihoz hasonlóan a négyszögletű oszlopokat ágyúk, kereszttel díszített pajzs, stb. díszít, és barokkos sisak zár le.

„A nagy parterre-ről indulnak ki a sugárutak, melyek a mintegy 600 kh nagyságú parkerdőn végigfutnak.”

Sarródi Dallos Márton az 1781-ben kiadott „Eszterházi Várnak és ához tartozandó nevezetessebb helyeinek rövid leírása ...” című költeményében így ír:

,,Vannak ezen Lésnek három
főúttyai,
Mellyeken egyenest a' Vár Ablakjai,
Láttatnak szent Miklós,
és Széplak Tornyai,
vannak más különös elöl-láttatyai.” ^[2]

---