A Hűvösvölgyi Nagy-rétet és az Úttörővasút végállomását összekötő erdei útból 1973-ban Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulójának alkalmára Munkásmozgalmi sétányt alakítottak ki. A helyszín nem véletlen a Horthy-korszak gyakori illegális találkozóhelye volt a baloldali munkás- és ifjúsági szervezeteknek. Az út közel négyszáz méteres szakaszán több művészi értéket nem, vagy alig képviselő emlékművet helyeztek el. A kialakításban a parkerdőgazdaság és a BM határőrség egyik alakulatának KlSZ-szervezete vett részt Mészáros Mihály szobrászművész irányításával.

Ebből az egyik az illegális május elsejék emlékét őrző alkotás, ami egy "1"-es alakú betontömb. Oldalán öt kerámia (vörösmárvány ?) betű egymás alatt, amiből a "MÁJUS" szó olvasható ki.
Az alkotást a kétezres év közepén lebontották.

"Munkásmozgalmi sétányt avattak Hűvösvölgyben

Csaknem egy évszázad munkás- mozgalmába enged bepillantást az a munkásmozgalmi sétány, amelyet társadalmi úton alakítottak ki a hűvösvölgyi Nagyréten, az úttörővasút hűvösvölgyi végállomása felé vezető út 400 méteres szakaszán. A Munkásmozgalmi sétányt szombaton ünnepség keretében avatták fel.
Kovács Ottó, az MSZMP II. kerületi Bizottságának első titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük Szépvölgyi Zoltánt, a fővárosi tanács elnökét, a budapesti párt- bizottság képviselőit, Úszta Gyula altábornagyot, a Partizán Szövetség főtitkárát, továbbá a szak- szervezetek képviselőit. Ott volt az ünnepségen a BM határőrség országos parancsnokságának több vezetője, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői.
A sétány megnyitását jelző emlékoszlopon "Készült 1973-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évében" felirat örökít meg az emléksétány felavatásának évét. A fenyőkkel és díszcserjékkel övezett sétányon emlékmű, benne vörös márványlapokba vésett Május felirat örökíti meg az illegális május elsejék emlékét. ^[1]

---