Egy régi évkönyvben akadt meg először a szemem az alábbi szövegrészen Gyenes Tamás szobrász ^[1] neve mellett: "Gyermekfigura készítése a CHINOIN-gyár napközi otthona elé" ^[2]. Gyorsan a tettek mezejére léptem, rákerestem melyik is az említett óvoda. Pár perc elteltével már meg is lett a keresett intézmény. Az utcaképre történő váltáskor egyből kiült a mosoly az arcomra, ott volt a szobor. Gondoltam azért gyorsan leellenőrzöm KT-n is, hátha valaki már korábban járt erre, mert azért meglehetősen szem előtt van, ha valóban ott áll még. Eléggé meglepődtem, amikor a térképen szembejöttek G. Staindl Katalin és Csohány Kálmán alkotásai, melyek az óvoda csoportszobáit díszítik (lásd kapcsolt műlapok).

Az óvoda vezetőségével történt egyeztetés során engedélyt kaptam a fotózásra és ma délután arra tudtam kanyarodni. És valóban ott áll az udvaron az épület bejárata előtt egy szobor, mely papírrepülővel játszó kisfiút ábrázol. Mielőtt belekezdtem volna a fotózásba megkerestem Pajorné Hirmann Mária óvodavezetőt, akivel egy jóízűt beszélgettünk. Már éppen indultunk kifelé a szoborhoz, amikor említette, hogy bent is vannak műalkotások a csoportszobákban. Hogy is fogalmazzam meg az érzést, amikor az ember ott áll G. Staindl Katalin és Csohány Kálmán kerámiái előtt? Halkan, lábujjhegyen lépkedve, bent tartott levegővel, lenémított telefonnal a kezemben egy-egy fotót készíthettem azért róluk, semmiképpen sem szerettünk volna a pihenő ifjúságot egy nagyobb fényképezőgép kattogásával felébreszteni. Már örömmámorban úsztam ezen alkotások látványtól is, de a repcsis kisfiúval történő ismerkedés csak ezután kezdődött.

A lexikon ^[3] szerint az alkotás 1962-ben készült, feltételezem azóta díszíti az óvoda udvarát. Az óvodavezető elmondása szerint eredetileg a bejárat másik oldalán állt, de pár évvel ezelőtt az épület felújításakor talapzattal együtt áthelyezték a lépcsőfeljáró másik oldalára. Külön öröm volt számomra, hogy nem kellett tartanom az esőtől, az enyhén felhős égbolt elegendő napfényt biztosított a kedves kis alkotás fotózásához. Már-már vártam, hogy megmozduljon a kisfiú és végre eldobja a kezéből a lassan 60 éve ott tartott papírrepülőt...

Köszönöm szépen a fotózási és publikálási lehetőséget az óvoda vezetőségének!

Ui: Úgy néz ki az ilyen kedves kis óvodai, bölcsődei alkotások bekerültek a "gyengéim" közé. Hamarosan jön még egy alkotás Gyenes Tamástól, fotózási engedélyre várok...

---