Az 1989-es temesvári népfelkelés második napján december 17-én már többezer ember tiltakozott bátran a durván elnyomó Ceaușescu rendszer ellen. Az egyik fellázadt csoport sötétedés után az Opera-téri görögkeleti katedrálistól a Bega túloldalán lévő Egyetemi kollégiumokhoz vonult, hogy a diákságot a maga oldalára állítsa, de mivel az egyetemisták nagyrésze már szabadságra ment, ezért tovább vonultak azzal a céllal, hogy eljussanak a Megyei Pártbizottság székházához (Megyeháza). A Decebal hídnál (régi magyar megnevezése Ligeti úti híd) azonban golyózápor fogadta a skandáló tüntetőket, 4-en meghaltak és 21-en megsérültek. Az áldozatokra több irányból lőttek éles fegyverekkel. Ez a Begaparti lövöldözés egyike a december 17-ikei súlyos temesvári vérfürdőknek, melyet a politikai rendörség tagjai követtek el. Tíz évvel a drámai események után a helyszín közelében, a folyó bal oldalán, a Neptun-palota előtt, a Decebal híddal szemben avatták fel a Jecza Péter által mintázott Piéta (Fájdalom) szoborkompozíciót. Ezen a műalkotáson, a kalasszikus piétaábrázolásoktól eltérően fordított helyzetben látjuk az ábrázolt személyeket, vagyis nem a nő tartja a férfit (mint a bibliai jelenetnél Mária a halott Jézust), hanem a férfi a halott nőt. Ez az így megjelenített elhelyezkedés egy itt, a lövöldözésnél megtörtént állapotot jelez, amikor egy halálosan meglőtt nő testét a férje vette ölbe és menekítette a helyszínről. Ez a szoboremlék az itt elesett vagy megsebesült áldozatok tiszteletére volt tehát felavatva, és az akkori forradalmi események egyik emlékezési állomása minden évfordulón.
Sajnos ottjártamkor a szobor felső felét egy kinyúló faág takarta részben, amit a magasság miatt a fotózás idejéig sem lehetett elmozdítani onnan. Ez a nővényzeti benövés vajon annak a jele, hogy elfakul lassan az itt elesett hősök emléke?

---