A téma, a Zeneakadémia századfordulós épülete kimeríthetetlen. Magam is meglepődtem, amikor hosszú /pihentető?/ idő után (a korábbi műlapokat kb. 6 éve rendezgettem), találtam az épületen még "érintetlen" motívumokat. Igaz, korábban nem a saját szemem vezetett, más gondolatmenetét követtem.
A téma nem egészen új, az épület leírásában "egyiptizáló" stílusjegyekként összegzett vonalat folytatja, vagyis az "óegyiptomi eredetű Napisten temploma" szimbólumrendszeréhez tartozik. Igaz tehát a megfogalmazás: "Apollón temploma ez, a görög Napistené, akinek Művészisten mivoltára kő és bronz lantjai utalnak..."
Megerősítésként (a főhomlokzat leírásából): "...A párkány egysége egyedül az épületsarkok felett szakad meg, ahol az átlósan elhelyezett egy-egy konzolon eredetileg egy-egy magasra törő obeliszk – óegyiptomi napszimbólum – emelkedett, amelyeket utóbb alacsonyakra cseréltek ki." ^[1]

A főhomlokzaton Apollón lantjai a középső homlokzat részeként szerepelnek, az "Egyiptomi alakok" fogják közre. Tőlük jobbra és balra, a sarok felé tekintve láthatók a maszkok egy-egy oromzaton, ill. a sarkokon találtattak a Szphinx motívumai.
Róluk: "A Szphinx (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”) a görög mitológia oroszlántestű, emberfejű, szárnyas lénye. Eredete az ókori Egyiptomra nyúlik vissza, ahol oroszlántestű, madár-, kos- vagy emberfejű lény." Ezek szerint itt korok, terek találkozását látjuk: az egyiptomi kultúra átlényegülését és megjelenítését.

A főhomlokzat két oldalán érdekes ábrázolásban jelenik meg a két Szphinx alakja. Az arc emberfejet mutat, a szárnyak és a többi testrészek azonban "bezsúfolódnak", mégis egyértelműen azonosíthatók a mitológiából ismert alakok.

---