Noha erre az emlékműre már van egy műlap, ami a korábban itt állt Ferencz József szobrot mutatja be, de a napjainkban itt álló szobor egy új műlapot igényel. Az 1919-es év háború utáni eseménydús kavalkádjában az itt állt Ferencz József szobrot megrongálták, eltüntették. Karánsebes már Trianon előtt román többségű város volt, az 1906-ban állított császárszobrot megtűrték a helyiek, de nem érezték magukénak. 1919 nyarától a város román adminisztráció alá került és a központi parkjában lévő emlékmű szobrának eltávolítása után ennek kőelemei, így az oroszlánszobrok is, sértetlenül de csonkán álltak több mint húsz évig. 1943 júniusában avatták fel az itt elhelyezett, a román hadsereg hősének tartott Ioan Drăgălina tábornok egész alakos szobrát. A művet Mihai Onofrei (1896-1980) bukaresti szobrász mintázta és a szintén bukaresti Vasile V. Rășcanu-féle öntődében készült el bronzban. Ioan Drăgălina tábornok Karánsebesen született 1860-ban, majd a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémia hallgatója volt és a Császári és Királyi Hadseregben szolgált. Ebből 1887-ben lépett ki és Romániába települt át, ahol 1908-tól ezredesi rangot kapott, mely rendfokozatban egészen 1911-ig a bukaresti gyalogsági iskola parancsnoka volt. Már tábornoki rangban vett részt 1916 augusztusának végén meginduló erdélyi hadjárat részét képező Orsova és Cserna-menti harcokban. 1916. október 11-től a román 1. hadsereg kinevezett parancsnoka lett, de másnap a hadifront közelében a német támadás következtében súlyos sérülést szenvedett. Bukarestbe szállították de az amputálási operáció során vérmérgezést kapott és november 9-én elhunyt. Ezen a szobron katonai öltözetben, határozott tekintettel, kezében térképpel és messzelátóval ábrázolta a szobrász.

---