Ferencszálláson (Kukutyin) járva láttam meg ezt a kis képoszlopot. A falu főútján, a templom előtti kis téren áll, az egykoron híres "szentkút" mellett.
Két méter magas, műkő borítású tégla oszlop, csúcsos tetejét kereszt zárja le, felső részében, ablakszerűen kialakított keretben látható, a terrakotta dombormű, Mária a karjában tartja a keresztről levett Jézust. Mindkettőjük fején korona látható. Mária egyik kezével fia fejét tartja, másikkal a kezét fogja, fájdalmas arcával a távolba mereng. A kép nyers tégla, szerű a koronák arany színre festve, jobb oldalon középen az alkotói szignó látható.
^{[4] [5]} Az oszlopot és a Mária képet, a Szeged-Csanádi Egyházmegye adományozta a községnek. Az avatása, és felszentelése a Rózsafűzér Királynője-templom, búcsúja alkalmával 2013. októberében történt.

^[1] "A fájdalmas anya, az olasz pietà, „szánalom” szóból származik, a keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása."
^[3] "Egy 18. századi legenda szerint a Ferencszállási tanyavilágban egy pásztor a forrás mellett egy tócsában megpillantotta Szűz Máriát. A környékbeliek hír hallatán özönleni kezdtek a kúthoz várván a csodát."

^[2] "A népi vallásosság jeles kutatója, Bálint Sándor megállapítja, hogy a szent kutak tisztelete szorosan összeforrt a népi Mária-kultusszal. A ferencszállási szentkút legendája elterjedt az egész országban. Zarándokok ezrei mesélték, színezték, díszítették vágyaik és fantáziájuk képeivel. Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényében, a szerencsétlen sorsú, de tiszta lelkű Etel látomásának fájdalmasan szép történetében a szájhagyomány által megőrzött legenda irodalmi rangra emelkedett."

---