"Nyavalyások szószóllója,
Foga fájók orvoslója,
oh Apollonia Szent Szüz,
kit Jesusért égetett tüz
Nyerd-meg nékünk szolgaidnak,
Hogy fogaink ne fájjanak;
mint hogy az édes Jesusért
fogaid vesztéd, öntvén vért.
Más nyavalyák se ártsanak,
Könyörögy értünk Jesusnak;
Hogy néked énekelhessünk,
veled Istent dicsirhessünk.

Apollónia szűz Decius császár idejében, Alexandriában szenvedett vértanúhalált. Legendája szerint kínzói minden fogát kiverték. Ezért lett már a középkorban a fogfájósok és fogorvosok védőszentje. Képein előkelő leányzóként ábrázolják, aki kezében foghúzót tart.

Hazai tisztelete nyilván a Legenda Aurea hatására XIV. századi misekönyveinkben és freskóinkon tűnik föl legelőször. Falképeit őrzi Zseliz (Želiezovce, 1388 táján), Nógrádság (XIV. század) és Velemér (töredék, XIV. század vége). Megjelenik továbbá Alsóbajom (Boian 1490), Bártfa (1485, 1500), Csíkcsatószeg (Cetatuia 1530), Héthárs (Lipany 1530), Jánosrét (Lucky pri Kremnici, 1720), Kassa (1474), Késmárk (1450), Kisszeben (Sabinov, 1510), Leibníc (Lubica, 1521), Ludródfalva (Ludrova 1510), Malompatak (Mlynica, 1515), Nagyjeszen (Horné Jaseno), Nagylomnic (Lomnica, 1495), Segesd (Saeş, 1520), Szepeshely (Spišska Sobota, 1520) gótikus szárnyasoltárain, továbbá a nagyváradi pálosok (1410), Vác (1474), Eger (1482) neki szentelt oltárain. Két faszobra (1390, Apollónia-oltár, 1510) is látható a bártfai Szent Egyed-templomban." ^[1]

A cenkre vezető út magas partfalán áll.
"Talapzatán meanderes szalagkeretelés és címer." ^[2]
Felirata német nyelvű, egy része elmosódott, nem olvasható.
A talapzaton már csak nehezen kivehető címer, mintha a Széchenyi-családé lenne, de ezt már az 1953-ban kiadott Sopron és környéke műemlékei c. könyv szerzői sem erősítik meg. Fertőboz útmenti szobrairól szóló sommás megállapítás így szól: "Mind rossz karban és átmázolva, vagy meszelve." ^[3]
Az 1996-os dátum a talapzaton nem tudni, hogy mire utal, felújítás, javítás nyoma sem látható a szobron.

---