Tavaly tavasszal ezerrel ment a hirdetés a helyi rádióban, hogy gyertek Virágoskútra, bivalytejes fagyit enni. Amúgy is meg szerettem volna nézni Makoldi tanár úr alkotását a biocsárdában, hát egy vasárnap délelőtt kimentünk az ismerőseimmel.
A Makovecz Imre által tervezett éttermet Makoldi Sándor debreceni festőművész festményei díszítik a magasban, méghozzá a Csodaszarvas története elevenedik meg, körben. A hatalmas, festett lapokat úgy csavarozták fel a belső felületekre.
Egy teljes, építészetileg is szakszerű leírás jelent meg pár éve a csárdáról, az Országépítő folyóiratban: http://epa.oszk.hu/02900/02952/00139/pdf/EPA02952_orszagepito_2017_03_048-053.pdf

A tanár úr szavai ebből a riportból: "Makoldi Sándor: Amikor megláttam ennek a világsátor jellegű épületnek a kupoláját, az volt az érzésem, hogy ide nem lehet más témát festeni, mint olyat, ami minket a Teremtővel − az éggel és a földdel−összeköt.
Ha mi magyarnak születtünk, akkor Arany János után a Rege a csodaszarvasról lenne a legfontosabb megjelenítendő téma. Hunor és Magor a nemzetünket úgy alapította meg, hogy Dúl lányait, tündérlányokat vett feleségül. Eleve a mítoszban is benne van az ég és a föld kapcsolata. Mivel ebben az épületben tizenkét oszlop adódott, természetes volt, hogy mindezt állatövi keretben lehet megfogalmazni: az anyaföldről nézve a csillagos eget, ebbe íródik be nekünk az idő. A tündérek egy Tejútszerű energiából áradnak szét. Hozzájuk érkezik Hunor és Magor csapata, akik egyenként is egy-egy állatövi jegyet adnak, egészében pedig az évkört is megidézhetik. A világokat tartó oszlopok az égig érő fák, melyek az Alföldön egy-egy botban testesülnek meg a pásztorságnál. Ezt az attribútumot a gulyások készítik és hordják ma is. Az én szerepem az volt, hogy fölhasználva az alföldi pásztorművészetet, a gulyásboton és a karikáson is látható motívumrendszert ebbe a „tizenkettességbe” belefoglaljam. Az épület kapui is a tájolt rendszereknek felelnek meg: a főkapu a Nyilas−Bak oszlopokhoz tartozik. Csillagmítoszi és asztrálmítoszi értelemben is a Nyilas−Ikrek csillagképhez tartozónak ismeri a világ a magyarokat. Ez az út az asztrológiában is az élet útja, hiszen a Tejútnak a Napútba való csatlakozásával is egybeesik. Az élet útjával ellenkező tartalom a halál útja, mely ezzel derékszögben áll, ehhez tartozik a másik kapu. A mi szerepünk mindig is az volt, hogy az élettel telítsük meg a haláltengelyt. Ezeket a tengelyekhez kapcsolódó, meglévő kapukat szeretnénk majd tovább építeni, színes ólomüveg ablakokkal, bronz domborművekkel. "
A tavaly nyári állapot szerint ez utóbbi tervek még nem valósultak meg, vagyis színes ablakokat, és bronz domborműveket még nem láttam.
A hely teljesen egyedi nyitva tartás szerint működik, ha valaki személyesen is meg szeretné nézni, érdemes alaposan tájékozódni előtte...

---