Bossányi Ervin regőcei születésű festőművész és szobrász jórészt külföldön élt. Tíz évig tartózkodott Lübeckben. A Hanza-város művészi köreiben elismerték az expresszionista művész tehetségét. Munkái fellelhetők magánházakban és épületeken is, pontos információ hiányában mégis nehéz rájuk találni.

Freskói a lübecki városi könyvtár pályázatának első-díjas alkotásai. Ez az olvasóterem az, ahol művészi pályafutása 1926-ban elkezdődött.
Ezeket az expressionista ábrázolásokat 1937-ben „elfajzottnak” (entartete Kunst) bélyegezték meg, mert esztétikailag nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált emberképbe. Lübeck tisztviselői sietve eltávolították a festményeket és rongált állapotban őrízték egészen 1960-ig.
1992-ben az egész olvasótermet restaurálták ^[3]
Ma központi helyet foglalnak el a könyvtár egykori igazgatójáról elnevezett olvasóteremben. Témájuk megfelel a tudományos munka csendes és hívogató helyének.

Az Inspiráció-Szellemi munka-Gondolkodás című a terembe belépve a jobb oldali, elülső falon van: "...az ihlet szimbolikus képét ábrázolja. Az ifjú virágokkal és az ő homlokát és kezét megáldó asszonyalakkal. Valódi arany az összekötő háttér. A középmezőt a «munkának» szenteli. Az alak ősz feje arany ív előtt hajlik az írás fölé. Szomorkásán ül az «elmélkedő» és közben — mint az isteni az emberi lélekben — az égi kék szféra a földön visszatükröződik. Mint halk mellékmotívum csendül a kereszt az aranysárgában." ^[2]

Az épület gyönyörű, kifogástalan a tájékoztatás. Kalauzom a referensz- és információs szolgálatban ügyeletes könyvtáros volt. A fényképezéshez engedélyt kaptam.

Bossányi bajainak vallotta magát. Hagyatékának egy része fiának köszönhetően a bajai Türr István Múzeumban van. ^[4]

---