Pusztaszabolcsot, ha Besnyő, vagy Adony felől közelítjük meg, a város fölé emelkedik a Szent Imre-templom több mint 40 méter magas tornya. Zichy Lívia Klára grófnő földet adományoz a plébániának, ahol vitéz Irsy László budapesti építész tervei szerint kezdődik meg az építkezés 1936. október 1-jén.
A templom nevezetessége a barokk orgona, melyet eredeti állapotára visszaállítottak és 2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánított..
A templomba lépve káprázatos látványban részesül a szemlélődő.
Az építészeti megoldás miatt az ablakok nem a legalkalmasabbak festett üvegablak beépítésére, mert a kialakított ablakok tagoltak. Irsy László terveivel kapcsolatban azonban leírják, hogy üvegablakokat tervezett a templomablakokra. Ennek megfelelően két megoldással találkozhatunk a templomban.
Az egyik megoldás: olyan az üvegablak kompozíció, hogy a festett kép mintegy áthatol az ablakok közötti falrészen. Az üvegmezők közötti, a fal által adott „kihagyást” a szem és az agy pótolni tudja, így a kép egésszé állhat össze.
A másik megoldásban - a függőleges tagolású háromrészű ablakra tekintettel- egymástól függetlenül jelenít meg alakokat, jeleneteket, vagy díszítést az alkotó. Függőleges tagolásban olykor olyan történelmi tablókat láthatunk, amelyen akár négy-öt (sőt több!) történelmi személyiség is megjelenik.
1. ablak: Prohászka Ottokár, Klebelsberg Kuno egymás alatt. Prohászka Ottokár mögött agy TRIANON föliratú fáklyatartót látunk, míg Klebelsberg Kuno kezében egy mécsest tart, utalva a magyar közoktatás megújítására - fölvilágítására.
3. ablak: Bogner Mária Margit VSM, A nővért ettől fogva a "tiszteletreméltó" jelző illeti meg. Kaszap István magyar jezsuita novicius.
A középső üvegablak kulcsfigurája: Regina Hungriae. A szalag-fölírat fölött azonban Mária a kisdeddel jelenet látható. Alatta Szent István uralkodói jelképeit, valamint díszítő elemeket találunk.

---