Az emlékmű a milánói “Cinque Giornate” (1848. március 18-22.) győzelmét ünnepli. Az Ötnapos felkelés a város ideiglenes felszabadulásához vezetett az osztrák uralom alól.
Előzményének tekinthető az osztrákok által forgalmazott dohánytermékek januári bojkottja. A februári párizsi, majd a március 15-én kirobbant magyar forradalom után március 18-án nemzeti felkelés kezdődött a Lombard-Velencei Királyság fővárosában is. A heves utcai harcokban a korábbi nevén 5., 1931-ben Károly Albert szárd királyról elnevezett Szardiniai Királyi huszárezred egyes osztagai is részt vettek, melynek ezredese és ezredparancsnoka Mészáros Lázár volt, ezredtulajdonosa, 1848-ban harmadszorra is, gróf Radetzky lovassági tábornok.
Az olaszok iránti rokonszenvüknek többször is tanújelét adták a magyar katonák. A kemény fegyelemben élő, feltétlen császári hűségre nevelt katonák döntő többsége engedelmeskedett Radetzky és tisztikara parancsainak, és kitartóan harcolt az olaszok ellen. ^[9]
A felkelés egyik jelentős helyszíne a Porta Tosa, mai szignifikatív nevén a Porta Vittoria volt. Annak idején két pályázatot írtak ki egy itt felállítandó építészeti jellegű emlékműre. Élénk vita után Giuseppe Grandi (1843-1894) tervezetét fogadták el, bár léven szobrászati alkotás, nem felelt meg az előírt követelményeknek.
Az obeliszk a xix. század végi milánói ízlés jellegzetes példája. A lombárd impresszionizmus mestere hosszú évekig dolgozott rajta. Személyesen követte a 22 méternyi magas svéd gránit talapzaton álló oszlop létrehozását, melyet kő helyett bronzból készített el. Jelen volt az öntésnél is. A realista ábrázolás érdekében élő állatokat hozatott külföldről: egy oroszlánt, és egy sast - ha hinni lehet a szóbeszédnek - Budapestről. ^[4]
A díszoszlop 1895. március 18-i ünnepélyes avatásán azonban már nem lehetett jelen.
Az obelisz körüli allegorikus női alakok az események egy-egy napját jelképezik.
Az első napot a harangot kongató nő szobra;
a második napot a mészárlások miatt fájdalmában síró nő figurája;
a harmadik napot a barikádokhoz szólító legnagyobb női alak jelenití meg;
végül a zászlóba burkolt két nő szobra a negyedik és ötödik napon a győzelem reményét, illetve a végső győzelmet hirdetik. ^[1]
Az obeleszk lábazatánál fekvő oroszlán a felkelő népet szimbolizálja, a sas az osztrák-magyar uralomra utal, illetve a szabadságot jelképezi. ^[2]
A talapzat alatt csontkamra van, az oszlop oldalain az elesett hősök névsora 391 nevet számlál. Az emlékművet vaskerítés veszi körül.

---