A régi magtár keresése közben akadtam rá erre a domborműves emléktáblára, mely a Bársony István Emlékpark közelében, egy ház falán látható - Bársony István, "a természetírás aranytollú mestere" 1855. november 15-én született Sárkeresztesen, a Károlyi kúriában, ám a nemesi lak helyén ma már a Mezőgazdasági Rt. irodája található^[1].

Az avatásról semmilyen információt nem találtam, ahogy magáról az alkotásról sem. A reliefen azonban jól olvasható az alkotói szignó és egy évszám - ezek szerint R. Kiss János törökbálinti szobrászművész készítette még 2005-ben.

A gránittáblára helyezett domborművön az író portréja és növényi ornamentika látható. A tábla felirata: "Itt született BÁRSONY ISTVÁN író 1855 - 1928 „Halk szavú krónikása vagyok a magyar föld lelkének...”"

"Természeti képei bá­mulatos gazdag változatokban tárják fel a magyar erdők világának rejtekeit. Az író a szenvedélyes vadász termé­szetszeretetével fürkészte a berkek, puszták, mocsarak, hegyek, vizek titokzatos világát. (...) A természet magányának rajzolásában (...) méltán versenyezhet a leg­kiválóbb külföldi írókkal. (A szabad ég alatt, Erdőn-mezőn, Csend, Magyar természeti és vadászképek, Magyar földön, Az erdő könyve.) Ő írta az első magyar állatregényt is."^[2] Életében 44 kötete jelent meg^[1], míves síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található.

---