Szent Orbán (Urbán, latinul Urbanus) a szőlősgazdák, borászok, kádárok, kocsmárosok védőszentje.

Szobrát gyakran állították szőlőhegyeken, de kápolnákat is emeltek tiszteletére. Jelen esetben a falu közepén található.
Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a szentmise áldozatban használt kehely és patena aranyból, vagy ezüstből készüljön.

Orbán (név)napja a három ismert „fagyosszent” közelében (május 25.) található, így vannak tájegységek, ahol Orbánt is a fagyosszentek közé sorolják. Azt remélik tőle, hogy a májusban virágzó szőlőt megóvja a fagyoktól, károktól. „Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.” ^[1]

Oszlopon álló egész alakos szobrának talapzata szőlőfürtökkel díszített. A pápai jelképpel, a tiarával (hármas korona) ábrázolja, amely VI. Pál pápa óta (1963) nem használatos. Mellén kereszt, jobbjában a pásztorbot, bal kezében kehely és szőlőfürt.
Horvát nyelvű felirat emlékeztet arra, hogy a borászok patrónusa.
Alkotója nem ismert.

---