Az utolsó erejével kapaszkodó kis fa emlékezik, de szerintem az életbe vetett hitet, a túlélésbe reményét is mutatja. Ágain leveleket látunk, a fa nem halt meg, ki fog hajtani. Szavak nélkül fejezi ki, amit számtalan hősi emléken olvasunk:
"...Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért..." (Vörösmarty örök érvényű szavai, Szózat; 1936.) A teljes költemény: http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/vorosmarty_szozat.htm