"Szent Rókus (franciául: Saint Roch, Montpellier, 1340–1350 között – Itália, Voghera, 1379. augusztus 16.) szent hitvalló, csodatévő ferences rendi szerzetes. Általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik."

Az 1880-as években Mindszenten is járvány pusztított. Himlő- és kolera járvány tizedelte a lakosságot. A betegek gyógyítására és kezelésére 1885-ben Mindszenten a mai Kossuth Lajos utcában hoztak létre járványkórházat.
"A járványos betegek védőszentje Szent Rókus volt, aki maga is járványos betegségben szenvedett. Fertőző seb volt a térdén és a szobrokon úgy ábrázolták, hogy mutatja a térdén lévő sebet. Nagy valószínűséggel tehát ez a szobor Szent Rókust ábrázolja és a járványkórház környékén állhatott. A járványok megszűntével a kórház épületében gazdasági iskola kezdte meg működését, akkor helyezhették át a szobrot jelenlegi helyére. Mi erre a bizonyíték? Dokumentumok igazolják, hogy a keresztet 1890-ben állíttatta Nagy Antal és Szöri Klára. A Szent Rókus-szobor 1889-ben , tehát egy évvel korábban készült, szintén a Nagy házaspár jóvoltából. Az elhelyezésből arra lehet következtetni, hogy a szobor később került erre a helyre, mint ahogy a kereszt fel lett állítva."

A Szent Rókus szobrot és a mellette álló keresztet a Mindszenti Városvédő és Szépítő Egyesület újította fel. 2018. október 13-án Salamon László plébános ünnepélyes keretek között szentelte fel.

A napokban belső levélben Apor-tól érkezett leírást szó szerint közreadom:
"E téren állt évtizedekig egy másik szobor, a Nepomuki Szent János szobor, melyet 1965-ben áthelyeztek innen a római katolikus templom kertjébe. Nepomuki Szent Jánosról még a teret is elnevezték. Ennek kapcsán az itt álló kereszt Szent János kereszt néven is ismert volt. Valamikor idekerült a Szent Rókus szobor, egymás mellé állították őket a kereszttel, így a térről és a keresztről valahogyan átkeresztelték a Szent Rókust Szent Jánosra, emiatt több képeslapon is tévesen Szent János szobor néven írják."

---