Kiss Bálint (Vésztő, 1772. dec. 9. — 1853. márc. 25. Szentes) jobbágy származású hittudós, református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Szakíró, a magyar őstörténet, helytörténet, és néprajz kutatója.
Népnevelőként írt egyik híres műve: "Nőitan (eredeti cím) vagy az asszonyi nevezetesebb munkák és kötelességek tudománya (vagylagos cím) Falusi leányok' és fiatal asszonyok' haszonvételére." ^[2]

Idézet a forrásból: ^[1]
"A debreceni református kollégiumban folytatott teológiai tanulmányokat. 1795-től 1798-ig a vésztői népiskola rektora volt, majd 1798–1799-ben a jenai egyetem előadásait hallgatta. Útban hazafelé rövidebb tanulmányutat tett a Német-római Birodalomban, főként annak csehországi és ausztriai részében. Ezt követően több mint ötven esztendőn át, 1799-től haláláig a szentesi református eklézsia lelkésze volt. Ezzel párhuzamosan 1835-től Csongrád vármegye táblabírájaként, 1836-tól a békés–bánáti református egyházmegye espereseként és iskolai felügyelőként is tevékenykedett."

A város nevezetes épületeit felkeresve, az iskola előtti kertben találtam ezt a mellszobrot. A Kis Bálint Református Általános Iskola udvari bejárata előtt áll.
Érdeklődésemre, a református lelkész úr, Juhász Sándor elmondta, hogy a szobrot az egykori helyi lelkész, tanító és hittudós Kiss Bálint emlékére szentelték fel, születésének 245. évfordulóján. Alkotója Borbás Márton szobrászművész. A református általános iskolát róla nevezték el. (Rendszerváltás előtt, Bartók Béla nevét viselte.)
A mellszobor a tudós lelkészt, díszes galléros palástban ábrázolja, lúdtollal a kezében. A szobor rossz állapotban van, az időjárás viszontagságai tönkretették, "lehámlott" róla a felső festett réteg.
A lelkész úr elmondása szerint, a szobrot elbontják, és helyette decemberre a művész kiönti, a jelenlegi alkotás bronz változatát, melynek elkészítéséhez a helyi önkormányzat anyagilag is hozzájárul.

---