Gecső Sándor szobrászművész érdekes alkotására bukkantam kereséseim közben, melyet a helyszínen is felkerestem. A budapesti, rózsadombi, Keleti Károly utcai Krisztus Király-templom tornyában levő harangjáték figurái mind Gecső Sándor szobrász alkotásai. Szobrai alapján Szép Béla szobrász, iparművész faragta ki a figurákat hársfából. A torony nagy magasságában, sorban megjelenő, közel 70-80 cm magas figurák a szemközti járdáról láthatóak, s onnan gyönyörködhetünk bennük és a megszólaló zenében.

A torony felső részén, két kis ajtó a meghirdetett időpontokban kinyílik, és megkezdődik a harangjáték zenéjére, a festett figurák, többségében szentek, kivonulása. Jobbra és ballra, a torony peremén haladó sínrendszeren jelennek meg sorban a figurák, mindkét oldalon öt-öt.

Egy pajzsos ifjú nyitja a ballra haladó sort, majd szépen érkeznek az ajtón keresztül, Szent Imre, Szent László, Szent Margit és az 1619-ben vértanúhalált halt kassai szentek egyike, Szent Kőrösi Márk. Egy koronás ifjú nyitja a jobb felé vonuló sort, őt követik Szent István, Szent Gellért, Árpád-házi Szent Erzsébet és Boldog Bátori László XV. századi pálos szerzetes, akinek nevét a Bátori-barlang is viseli a budai hegyekben. Egy érdekesség, hogy a sorokat nyitó ifjúk figuráját az akkori szomszédos gimnázium elődjének egy bentlakó és egy bejáró diákjáról mintázta

Mikor kiérkezik mind a tíz figura, egy ideig állva láthatóak, majd a sínen, hátrafelé elvonulnak, és a hátsó ajtókon visszabújnak a toronyba.

A bábjáték eredetije 1938-ban készült az eucharisztikus világkongresszus alkalmából. Az sínes óraszerkezet készítője Csúry Ferenc, a szegedi dóm figurás óraszerkezetének készítője volt. A tíz festett figurával készített harangjáték felszentelése 1938. május 15-én történt meg. A II. világháborúban a bábok megsérültek. Székely Imre ismertetőjéből megtudhatjuk, mindössze öt báb maradt meg, a többit 2000-ben, a szerkezet újjáépítésekor a Százados úti művésztelepen újították fel a fabábukat, illetve faragták újra hársfából a teljesen tönkrementeket. A felújított fabábukról készített fényképek szerepelnek Székely Imre szerkesztette ismertető kiadványban.

A felújított harangjáték felszentelés: 2000. novemberben történt meg. Azóta gondos karbantartásban részesülnek, és a harangjáték működése sokaknak okoz örömet.

Gecső Sándor életpályájáról, korábbi műlapok összeállítása során szerepeltettem ismertetőt.
Szép Béla szobrász, iparművész (1893-1970) pályájáról azonban nehezen találtam információkat. Régi újságcikkekben, szép kisméretű faszobraival aratott elismerésekről olvasni lehet. Tóth Vilmos, A farkasréti temető története c. könyvében megemlíti, hogy „a régi Farkasréti temető síremlékeinek speciális csoportját jelentik Szép Béla harmincas-negyvenes években készült fa sírkeresztjei”. A művész megismerése céljából felkerestem a források között felsorolt alkotásait. Szomorúan tapasztaltam, hogy a különböző módon kialakított, közel két méter magasságú fa sírkeresztek rendkívül rossz állapotban, veszélyben vannak. Volt a felsorolásban olyan, melyet meg sem találtam már. Az első megtalált síremlék, Zuna Vénó ezredes (1871-1940) sírkeresztje. A valamikori katonai lovasbemutatón is sikereket elért katonatiszt síremléke ma korhadó állapotban van. A sír elhanyagolt, gazos. Sajnos a többi alkotás sem sokkal jobb állapotban van. A valamikor szép munkákat készítő Szép Béla végső nyughelye, alkotásai közelében, a Farkasréti temetőben van.

Az előfizetéses Arcanum forrásokban szereplő információk:

A 2. forrásban: a Magyarság, 1938.május 13.-i számából idézet: „A rózsadombi Szent István harangjáték felszentelési ünnepsége. A rózsadombi harangjáték bizottság május 15-én délelőtt 10 órakor szenteli fel a Rákóczi kollégium templomában felállított Szent István harangjátékot.” (Ez az cikk a megnevezett újság 9. oldalán szerepel, címe az idézet első mondata, írója külön nincs feltüntetve.)

A 3. forrásban: az Új Ember, 2001.03.04-i számából idézet: „a harangjáték, annyi más értékkel együtt, háborús pusztítás áldozata lett. Felújítása, a II. kerületi önkormányzat és alapítványok segítségével, hat évvel ezelőtt kezdődött el. A Magyarországon egyedülálló szenteket felvonultató látványosságot tavaly novemberben szentelték fel.” (Ez a cikk a megnevezett újság 16. oldalán szerepel, címe: Harangjáték, írója: Cser István.)

Kérésemre Tüskés Anna segített nekem, s ennek köszönhetően az Arcanum cikkeket pontosabban meg tudom nevesíteni. A cikkek címe, írója és oldalszáma a fentiekben beszúrásra került, az idézett szöveg után. Tüskés Anna kedves segítségét ezúton is nagyon köszönöm.

---