Kapisztrán Szent János (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) a magyar történelem hőse, aki keresztes hadaival fontos szerepet játszott a nándorfehérvári győzelem kivívásában, mely diadal komoly súllyal esett latba szentté avatásában (1690).
A “clara fax Hungariae» ^[3] címmel illetett itáliai ferences testvér már idős korában került Magyarországra, hogy segítse megszervezni a Balkánról érkező török elleni harcot. Katonai segítségért az európai hatalmakat ostromolta. A hadakat Magyarországon szervező Hunyadi János hadvezérben felismerte a szövetségest. A két sereg 1456-ban találkozott Nándorfehérvár alatt, ahol július 14-22-én váratlan és fényes győzelmet aratott az Oszmán Birodalom teljes hadereje fölött. ^[4]
A szobor a ferences kolostor előtt áll. A Szent Ferenc-konventet Szent János alapította 1447-ben. A múzeumban a szerzetes, hitszónok, egyházi író életrajzi kiállítása van. Kéziratait a könyvtárban őrzik. ^[10]
1977-ben a templom előtti teret kibővítették. Ekkor állították fel a modern szakrális képzőművészet egyik legjelentősebb olasz képviselőjének, Andrea Martini avellinói szobrász, festő, építész 6 méter magas szobrát. ^[9] A béke fáradhatatlan apostolának nyúlánk figurája jobb kezében a győztes keresztet emeli a magasba.
A talapzaton: “Capestrano a S. Giovanni 6-8-1977”. Szignót nem találtam.
1993-1997 között restaurálták a szobrot. ^[9]
Szent János szülőháza a Castello Piccolomini lábánál van az óvárosban.

A ferences atyáról - érdeklődőknek:
Bán Mór: Isten katonái -1456. Debrecen, Gold Book, 2014.

---