Thék Endre (1842-1919) asztalosmester volt, aki külföldi tanulóévei után 1870 körül visszajött Magyarországra. 1885-ben megvette Tausig József üllői úti Bútorkézműzeti Gyárát ^[1] ebből lett a Thék Endre Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyára Részvénytársaság. Tausig József nevét különböző módokon láttam leírva: Taussig, Tauszig. Hitelesnek tartom a Tausig írásmódot, ami egy beadott építészeti terv kérvényén ^[2] aláírásként látható. Ami érdekes, hogy Thék Endre Magyarországra visszatérve éppen ebbe a gyárba jelentkezett művezetői állásra, de nem vették fel.
Nem egyértelmű ismertetéseket találtam az épület építésére vonatkozóan. A ^[4] forrás azt írja, hogy „A házat a Pest-Budai Bútorkészítő Társulat építtette, 1868-ban nyújtották be az építési tervet. A korabeli leírás szerint a ház típusa: bútorgyárhoz munkáslakóház.” A cikkben látható egy saroképület, mint a Thék gyárról készült képeslap évszám nélkül, de azon nem látszanak világosan az épületdíszek. 1869-ben bútorgyár ezen a területen Tausig József tulajdona volt, Thék Endre a gyárat 1885-ben vette meg. Az ^[5] forrásban látható egy Thék gyári számla fejléce 1927-ból, a 19.sz. fotó, azon úgy tűnik, a jelenlegi két saroképület látható közte a bútorgyárral.
A jelenlegi épületegyüttes 1906 –1908 között épült, Grioni Antal tervezte ^[3], miután ugyanazon a területen, feltehetően az eredeti épületeket lebontották.
Három épület épült, Üllői út 66/a., 66/b. és 66/c., két sarokház és közte a gyár. De még az is lehet, hogy csak a két saroképület épült akkor a gyárépület két oldalára. A gyár épülete a II. világháborúban elpusztult, helyette lakóház épült.
A ház homlokzatain a domborműveken szerintem asztalos mesterek és a gyárépítők láthatóak. A sarokdombormű közepén egy női alak címert tart és méhkasra támaszkodik. A méhkasnak nem tudom itt mi a jelentése, általában banképületeken szokták megjeleníteni.

---