Duray Tibor Munkácsy-díjas festőművész ^[1] komlói sgraffito ^[2] alkotása már hónapokkal ezelőtt belekerült a kis táblázatomba. Mindig csak csúszott és csúszott hátrafelé, nehéz esetnek tűnt a felkutatása. Annyit tudtam, hogy "Anna-akna bányászfürdő". Ilyenkor mindig a Google Street View szolgáltatását szoktam igénybe venni, de nem vezetett eredményre, sehol sem sikerült az utcaképen a nyomára bukkannom. Pár hete újra elővettem az alkotást és teljesen véletlenül egy helyi cég közösségi oldalán lévő nyitóképen megpillantottam valamit. Mintha sgraffito lenne fürdőzőkkel és szökőkutakkal. Az utca stimmel, az ábrázolt cselekmények fürdőzéssel kapcsolatosak. Lehet megvan az alkotás? El sem hiszem. Gyorsan rá az utcaképre, de azon a részen nem járt a kamerás autó sajnos mostanában sem. Írtam a cégnek, hogy engedélyt kérjek a fotózásra. Rövidesen érkezett is a válasz; menjek nyugodtan, ők csak bérlők, de szerintük semmi akadálya az épület fotózásának kívülről. Valóban probléma és "harcmentes" volt; se morcos portás, se vicsorgó kutya, tárva-nyitva lévő kapu, senki meg sem kérdezte, hogy mit fotózok ilyen lelkesen és széles mosollyal az arcomon.

Duray Tibor 1957-ben kapott megbízást Komlón az Anna-akna településrészen létesítendő bányászfürdő külső homlokzati díszítésére. A sgraffito 1959 tavaszán készült el - olvasható a festőművész életrajzában. ^[3]

A murália az épület teljes hosszában ábrázolja a gyerekek, lányok, asszonyok felhőtlen szórakozását, mókázását, labdázását, lubickolását a hűsítő vízben. A középen lévő bejárati rész fölött bal és jobb oldalt egy-egy vizet spriccelő szökőkút látható. A balra lévő épületrész előtt az elmúlt évtizedek folyamán megnőttek a fák, ezek valamilyen szinten védelmet nyújtottak a sgraffitonak az időjárás viszontagságaival szemben, ellenben pont emiatt alig látható ez a rész. Távoli totál képet esélytelen volt csinálni, a fák közé bújva próbáltam róluk közeli képeket készíteni. Sajnálatos módon a középső részen lévő szökőkutak már nagyon megsérültek, sőt barbár módon elhelyezett bádoglemezek jelentős részüket kitakarták. A bejárattól jobbra lévő rész már nagy mértékben sérült, potyognak le a darabjai. Sem alkotói szignóra, sem évszámra nem bukkantam.

"Érdemes felkeresni az Anna-aknai új bányászfürdőt, homlokzatán megtekinteni Duray Tibor sgraffitóját, amivel már készítése idején megbarátkoztak a munkások, nagy figyelemmel kísérték kialakítását, ma pedig élményt adó, hozzájuk szóló szép műnek, sajátjuknak tekintik. Hullámzó szabad vízben meztelen gyerekekkel játszó szép testű, ruhátlan fiatal asszonyok jelennek meg az ablaksorok közötti kétosztású frízen. Középütt egy-egy szökőkút, a széleken csecsemőjét tápláló anya, illetve öltözködő nő alakja zárja a keskeny mezők ritmusát. A fehér, vörös és kékeszöld foltokban levegősen fogalmazott dekoratív kompozíció jól simul a fal síkjához, sötét kontúrrajz mértéktartóan tagolja a formákat." - olvasható a Művészet folyóirat egyik 1963-ban megjelent számában. ^[4]

Én felkerestem, de már közel sem a régi pompájában ragyog az alkotás. Egyik szemem sírt, a másik nevetett. Örültem, hogy rábukkantam a sgraffitora és személyesen láthattam, de már a fotózás közben arra gondoltam, hogy valóban ez a sorsa egy ilyen szép alkotásnak? Remélem nem! Halkan súgok a városnak (de borítékolom és tudom a választ előre: pénz-pénz-pénz), csak annyit mondok: Oroszlány!

---