Szentbékkálla Jókai Mór utcája nyugat felé halad, azaz a Kőtenger felé. A falu utolsó házainál van a keresztút 14 stációja, az utca északi oldalán, egy csaknem 100 méteres szakaszon. Az Országos Kéktúra vonalán van mindez.

Általánosan a keresztutak állomásai a következők:
I.: Pilátus halálra ítéli Jézust.
II.: Jézus vállára veszi a keresztet.
III.: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt.
IV.: Jézus szent anyjával találkozik.
V.: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet.
VI.: Veronika kendőt nyújt Jézusnak.
VII.: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt.
VIII.: Jézus szól a síró asszonyoknak.
IX.: Jézus harmadszor esik el a kereszttel.
X.: Jézust megfosztják ruháitól.
XI.: Jézust keresztre szegezik.
XII.: Jézus meghal a kereszten.
XIII.: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik.
XIV.: Jézust sziklasírba temetik.

Itt Szentbékkállán kis építmények, képoszlopok sorakoznak. Alapjuk, talapzatuk van, felül egy cseréptetővel fedett fülkével. Annak déli oldala nyitott (de vasráccsal védett) és ebbe került a képzőművészeti alkotás. Sorszámozás nincsen. A sorrend nyugatról (a Kőtenger felől) keleti irányban halad. Az értelmezést nehezíti, hogy a 14 fülke közül 11 üres, és csak 3 rejt domborművet. Ezek: a VII. stáció, a IX. stáció, és a XIII. stáció. A további állomásoknál a fülkékben nincs és nem is volt műalkotás. A VIII-as stációban sem volt, ráadásul ennek a képoszlopnak az elemei feldöntve és összetörve hevernek a földön.

Az építmények egységesen megépültek és a tervezés szerint minden állomás domborművét más művész készítette volna el. Ennek egy 2013. október 18-i bejegyzés szerint már akkor "10-15 éve húzódó" történetét "aranyos fodorka" szövegéből ideidézem: "Szentbékkállán nem volt stációs kálvária Dr. Szűcs Endre gondolata volt, hogy a meglévő, kálváriakereszt közelébe – részben a szép helyi adottságok miatt is – érdemes lenne egy kálváriasort építeni. Családi felajánlásként meg is kezdődött a szervezés, majd az építés. A stációoszlopok mind elkészültek, s mivel az a terv, hogy minden stációképet más–más művész készítsen, ez a munka kicsit lassabban halad. Ezért van csak pillanatnyilag 3 kész kép/dombormű – a munkálatok azonban folyamatban vannak. Az egy sorban elhelyezkedő stációk egy része a kerítésfalba került beépítésre, más részük a szép kilátást megőrzendő, szabadon áll."

A kálváriasor keleti végén (a kőkereszt mögött) van egy kis építmény IHS felirattal és 1993-as évszámmal. Ez talán a kálvária megkezdésének és építményeinek létrehozásának évszáma. A 10-15 éves, azaz az 1998-2003 közötti, illetve 2013-ban leírt állapotok az elmúlt években sem változtak. Még 2019 nyarán is ugyanez a helyzet. A keresztútnak csak 3 állomásán van dombormű. Ezek:
VII.: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt.
IX.: Jézus harmadszor esik el a kereszttel.
XIII.: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik.
Mivel a domborműveket más és más művész alkotta, mindháromról külön műlapot készítettem.

A "Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik", azaz a XIII. stáció domborműve kerámiából van. Pontosan megfelel az ívesen záródó fülke hátoldalának. Ez egy Pietà, vagyis a fájdalmas anya ábrázolás. Mária tartja ölében a keresztfán meghalt fiát: Jézust. Mária mögött, a háttérben még két nő és egy férfi van. A statikus jelenet ellenére az egész kompozíció lendületesnek és mozgalmasnak tűnik. A dombormű szobrai nem festettek, sárgásfehér alapszínűek. A képet díszítés övezi, annak a díszei sötétzöldek. Jézus glóriája is ilyen.

A Mérmű Építészeti Stúdió honlapján ez olvasható 2019. február 19-i keltezéssel: "Szentbékkálla – kálvária. A falu végén, a kőtenger felé vezető úton áll a millenniumra elkészült kálvária. A szoborfülkék tervezésén és kivitelezés-bonyolításán túl a finanszírozás java részét is irodánk vállalta. Három stáció készült el szobrokkal együtt, igyekszünk energiákat szánni rá, hogy közadakozásból mihamarabb teljessé válhasson a kálvária, és megteljenek szobrokkal az üresen álló fülkék is."

---