A Polgár utca 1 sz. házat a Polgár utca 3-7 sz. épülettömbbel és a Kórház utca 7 sz. alatti házzal együtt hőszigetelték. A hőszigetelés után a házakra a területtel kapcsolatos témájú falfestés került. A falfestés megtervezésére Sárosi Anita kapta a felkérést. A falfestés témája és képvilága „megidézik a Dunát és a római polgári életmód hangulatát, igényes módon felhívják a figyelmet az épített környezet történeti értékeire ….. A színek a Duna két partját idézi a házak közé. Fontos szempont volt a karakteresen római kori színek alkalmazása”^[1]
Ezen a területen egy római katonai tábor volt. „Óbudán Domitianus császár alatt, 89-ben egy legió - vagyis 6000 főnyi helyőrség - befogadására alkalmas katonai tábor épült. Több mint 350 éven át ebből az erősségbál irányították a Római Birodalom északkeleti szakaszán állomásozó katonai csapatokat. Aquincum a 2. század elejétől a 4. század végéig a legio II Adiutrix állomáshelye volt.
Az aquincumi legiótábor 480 x 520 méter alapterületű négyszögét védőfal vette körül: belső oldalán tornyok álltak, egyiküket a Polgár utca 7. sz. előtt tárták fel.” ^[2]
A falfestésre készült terveket a ház lakói megszavaztak, és az általuk választottak kerültek a falra. Ezt egy játszótéri anyuka mesélte.
A házon pajzsos római katona, és egy három részes kapu látható Porta Praetoria felirattal. A felirat alatti nyíl mutatja, hogy a kapu romja hol található.
A Porta Preatoria a légiótábor keleti, Dunához vezető kapuja volt, ma ismert formájában a 3. század második felében épült. Ennek a háznak építésekor találták meg a kapu romjait. „A légiótábornak a Dunára, vagyis az ellenség felé néző oldalán épült kapu volt a tulajdonképpeni főkapuja, ahonnan oszlopsorral szegélyezett főutca, a via praetoria vezetett a táborközpontba, a principia épületéhez. A kapu maradványai a Kórház utca 7. sz. ház keleti oldalán kialakított parkban tekinthetők meg.” A kapu egy részét rekonstruálták.
„A kapu háromosztatú volt, a szélesebb középső nyílás a kocsi-, a két szélső keskenyebb pedig a gyalogosforgalom lebonyolítására szolgált. A tábor főútját jelentő kocsiút (via praetoria) alatt csatornarendszer húzódott, amit kőlapokkal fedtek. Egy a kapu közelében előkerült mérföldkő azt sugallja, hogy ettől a kaputól mérték a kelet felé induló utak távolságát.

A kaput 1972-ben találták meg, alaprajzára Bertalan Vilmosné, Nagy Tibor, Németh Margit és Póczy Klára ásatásai derítettek fényt. A konzerválásra és a műemléki bemutatásra Hajnóczy Gyula tervei alapján került sor 1985-ben.” ^[4]

Az alkotó: „felrajzolta a ház homlokzataira a valós romok méretarányos hiányzó részét, így láthatóvá téve a lakók és turisztikai látogatók számára mindazt az építészeti és régészeti értéket, amely valaha ott volt! Ez egy teljesen egyedülálló elképzelés, amely a homlokzati festést különlegessé teszi”

---