A magyar-horvát kulturális, és a két főváros közti testvérvárosi kapcsolat jelentős állomása “a legédesebb elbeszélő” ^[7] szobrának felállítása Zágrábban a Száva-menti Bundek Parkban, Jókai Mór (1825-1904) halálának 115. évfordulóján. A talapzat felírata szerint a mellszobrot Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa kezdeményezésére Magyarország Kormánya és Zágráb Városa állíttatta. Az alkotó kézjeggyel és dátummal is ellátta. A süttői mészkőtalapzaton álló büszt mellett egy emlékkő áll az alábbi idézettel (horvát nyelven is):

“Mindig emlékezz arra / hogy a szép szavak nem mindig igazak / s az igaz szavak nem mindig szépek”.

Az alkotást a cikkek többsége, tévesen, Győrfi Lajosnak tulajdonítja.

A rijekai egyszerű szöveges emléktábla után ez a második Jókai-emlék az országban www.kozterkep.hu , www.kozterkep.hu.


Jókai több szállal is kötődik a mai Horvátország területéhez.
A nagy mesemondó kétszer is járt a századelő elitjének kedvenc nyaralóhelyén, Abbáziában (1888 augusztusában és 1901 telén). Több regényében is feltűnik a horvát tengerpart. Az Egy játékos, aki nyer ^[4] című a Kvarner-öbölben játszódik. A könyv zárófejezete Fiuméba és környékére kalauzolja az olvasót.
Íróként hozzászólt a Fiumei-kérdéshez. ^[4], ^[5]

---