2019 augusztusának első hetét Jósvafőn töltöttem. Szobor ugyan nem sok volt a környéken, de annál több barlang...
Szerencsém volt az adatokkal, mert találtam egy nagyon pontos forrást az emlékműhöz. Tavaly jelent meg az ottani Helytörténeti füzetek 43. kötetében egy tanulmány az emlékműről. Ebből a történet, rövidítve: Jósvafőről 63 katona vett részt az első világháború különböző hadszínterein. A hősi emlékmű ma 12+1 főnek állít emléket. Mindannyian orosz hadszíntéren haltak meg, 1914 és 1918 között. Külön-külön bronzplakettet kaptak az emlékmű címoldalán, nevük, és halálozási évük feltüntetésével. A plusz egy fő nyolc évvel később került haza az orosz hadifogságból, betegen, rokkantan, és hamarosan ő is meghalt. Az ő neve az emlékmű másik oldalán olvasható. Neki már nem készült az eredetiekhez hasonló bronzplakett. Ő Thúróczy Zoltán tartalékos hadnagy volt.
Az eredeti emlékművet egy pár méterrel arrébb helyezték el Jósvafő központi terének számító területén, 1929 és 1931 között, valamikor. Az biztos, hogy Vásárhelyi Jenő építtette meg az emlékművet, és eredetileg is egy turulmadár volt a tetején. Méghozzá, egy, a mostaninál is nagyobb.
Az emlékmű áthelyezésére a Jósvafőn átvezető út nyomvonalának módosítása miatt volt szükség. 1960–61-ben. Akkor került a jelenleg is látható helyére, az iskola (ma önkormányzat) épülete elé. A Turulmadarat beépítették az útalapba, mert korszerűtlen volt a jelkép. A madár csak 1991-ben, a rendszerváltás után került fel ismét az emlékmű tetejére. Varga Éva szobrász készítette. Ekkor egészítették ki a településről,a második világháborúban meghalt katonák nevével, névsorával.
Az eredeti emlékműre vonatkozó adatok máig hiányosak, nem tudni, ki volt a szobrásza.

"Turulmadár (műkő, rekonstrukció, 1991, Jósvafő)" – ez áll Varga Éva szobrász életrajzában az emlékműről.
Még egy érdekesség az emlékművel kapcsolatban: nemrég, 2011-ben találták csak meg azokat a fotókat, melyek az emlékmű eredeti elhelyezését mutatják meg. Ma a miskolci Herman Ottó Múzeum Fotótára őrzi a fotót.

---