Molnár Balázs, ^[1] (1915 Komádi - 1996 Budapest) Szegény paraszt családba született, édesapja, cseléd, napszámos, kubikos volt. Anyja, korán elhunyt, négy testvérével apja félárván nevelte őket.
Elemi iskolába Komádiban járt, később a református egyház segítségével került a szeghalmi Péter András gimnáziumba. Beiratkozik a debreceni Tisza István Tudományegyetem történelem–földrajz szakára, később Budapestre megy, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója lesz, a történelem és földrajz mellett néprajzot is hallgat. Tanulmányai eredményeként könyvtárosi, levéltárosi, történelem – földrajz szakos gimnáziumi tanári és néprajzi diplomákat kap. 1941-ben Domanovszky Sándor és Szekfű Gyula opponálásával „A hajdúkérdés dél- és közép-európai kapcsolatai” című tanulmányával bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Dolgozik az Országos Levéltárban, József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem földrajz tanszékén, 1950-től nyugdíjazásáig a Néprajzi Múzeum adattárában. Számos ethnographiai tanulmányt publikált, gyűjtőmunkát végzett. Élete nagy álmát, hogy elkészítse szülővárosa Komádi monográfiáját, soha nem érte el, anyagait már életében is „felhasználták” és halála után az anyagok széthordásának, „megszerzésének” folyamata felgyorsult.

^[2] Halálának 20. évfordulóján emléktáblát avattak tiszteletére egykori lakóházának homlokzatán. A gránit vésett emléktábla közepén fenn látható, Kurucz Imre ^[5] szobrászművész bronz reliefje, alul a név, évszámok és emlékező szöveg olvasható. ^[4]


Idézet: "Komádi városának képviselő-testülete a Molnár Balázs-emlékévek (2015–2016) meghirdetéséről és megvalósításáról szóló tervezet megszavazásával úgy tűnik, ezt a folyamatot visszafordította és ezáltal Komádi városába tudja összegyűjteni az ide tartozó anyagokat."^[3]

---