A vértesacsai Szent Kereszt feltalálása templom egy gótikus szentély alapjaira épített, északi oldalán mellékhajóval bővített barokk imaház, melynek homlokzatát később klasszicista stílusban építették át.^[1] A pálosok tulajdonába 1765. szeptember 8-án került, és ezután építették át barokk stílusban, a homlokzati szobrok azonban régebbről származnak.^[1][2]

1740-ben Gróf Schmidegg Frigyes oratóriumot építtetett Acsán. Annak homlokzatát pedig nyolc szobor díszítette - a Jó Pásztor, Szűz Mária, Nepomuki Szent János, Szent Borbála, Szent Flórián, Szent József, Szent Rókus és Szent Sebestyén figurái. Az 1741-ben felszentelt kápolna kegyszereinek egy részét a pálosok később az újonnan megépült templomhoz vitették, Nepomuki Szent János és Szent Sebestyén szobrai pedig felkerültek az épület egyenes záródású fülkéibe.^[1][2]

Az idő vasfoga jócskán megrágta ezeket az alkotásokat, és sajnos valamikor tudatlanságból felcserélték őket, ugyanis a templomszobroknak mindig a misére érkező hívek felé kell tekinteniük - tehát Szent Sebestyén alakja eredetileg a baloldali fülkében volt elhelyezve.^[1]

Az egykori Schmidegg-kápolna többi szobrát az 1970-ben lebontott magtár romjai között találták meg - ezeket anno egy kivételével (Szent Flórián) Székesfehérvárra küldték.^[1]

A vértesacsai római katolikus templom műemléki védelem alatt áll.^[3]

---